Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 13 adóstárs fizetési kötelezettségére. —II. Az üzletátruházds előtt csődön kívül kötött kény szer egy esség folytán csökkent tartozásnál nem lehet nagyobb az üzletátvétellel keletkezett tartozás. (TStefo 1931 okt 28> p vn 4292/1930. >z.) = V. ö. ad I. Cst. 199. § 2. bek. és K. 1927. dec. 6. P. IV. 3073/1927. (Hj. T. 9., 162.), továbbá M. M. T. 1190. § és K. 1921. dec. 6. 2588/1921. (Mj. Dt. 15., 32.) 19. A tévedés felismerése előtt létesült egyességre a megtévesztő fél sikerrel nem hivatkozhatik. (Kúria 1931. okt. 29. P. IV. 2551/1930. sz.) Indokok : Falusi gazdáról, még ba teherfuvarozást is tervez és e végből teherautót vásárol, minden egyéb tényalap nélkül nem tételezhető fel, hogy szükségkép tisztában van az autófajtákkal és azok teljesítőképességével. Viszont az alperes autókereskedő, aki az üzletében megbeszélt vételről szóló kötlevelet a vevővel annak falusi otthonában íratta alá, ismerte azt a hegyvidéki útvonalat, melyen a felperes a kéttonnásként eladott kocsit használni kívánta ; azt is tudnia kellett tehát, hogy ha sík úton való használatra az egytonnásnak épült kocsi a rugózás, áttétel és sebességváltó megfelelő átalakításával és az alváz meghosszabbításával kéttonás teherbírásra alkalmassá is tehető, de erősebb emelkedéseket a változatlan motor ereje kéttonnás terheléssel nem bírhat meg és csak a sík úton nem befolyásolja lényegesen a kormányzás biztosságát a meghosszabbítással járó súlyponteltolódás. Ezekhez képest az alperesnek annak is tudatában kellett lenni, hogy a félperes vevő által szándékolt célnak, hogy két tonnát fuvarozhasson hegyvidéki útvonalon, az általa kéttonnásra átalakított, eredetileg egytonnás kocsi nem felelhet meg oly mértékben, mintha az úgy motor erejét, mint alvázát illetően kéttonnásnak készült volna. Mindezeknél fogva azt a nem vitás körülményt, hogy az alperes a szakismerettel nem bíró felperesnek az átalakításról való felvilágosítása nélkül adta el kéttonás új kocsiként az autót, a fellebbezési bíróság szakértő meghallgatása nélkül, a dolog természetéből folyó okszerűséggel minősíthette a vétel tárgya lényeges tulajdonságára vonatkozó megtévesztésnek. Azt, hogy a felperesnek a megtévesztett voltát azalatt a két nap alatt, míg az autó a birtokában volt, már fel kellett volna ismerni, az alperes nem is állítja, arra pedig semmi adat sincs, hogy a kocsi birtoka nélkül a mintegy hó múlva létesült megegyezés előtt akár csak tudomást is szerezhetett volna a felperes az előtte elhallgatott körülményekről, következőleg az egyesség is még a megtévesztés hatása alatt keletkezettnek és nem az elhallgatott körülményekből folyó vitás helyzet rendezésére is kihatónak jelentkezik. A megtévesztő fél pedig az általa okozott tévedés felismerése előtt létesült egyességre, mint a jogviszony megtámadását megszüntető körülményre, jóhiszeműség hiányában sikerrel nem hivatkozhatik. 20. A teljesítés mértékét megszabó átértékelésre a teljesítés helyének joga alkalmazandó. (Kúria 1931 okt. 29. P. IV. 3829/1930. sz.)