Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Tartalommutató. xxr Biztosítás. Lap 28. A biztosítási ajánlatban foglalt az a kikötés, hogy a biztosítónak az ajánlat keltétől számított 30 nap alatt jogában áll azt elfogadni vagy visszautasítani, joghatályos 21 76. A biztosított feleségének a tűzkár előidézésében vétkessége miatt a biztosító nem mentesül a K. T. 477. §-a (2. bek.) alapján a kártérítési kötelezettségtől 50 93. Az 1928 : XII. tc. 20. §-a alkalmazásánál csak a törvény meghozatalának idejében Magyarországhoz tartozott terület tekinthető belföldnek 63 96. A biztosítási szerződésbe foglalt az a megállapodás, hogy az állandó rokkantságból és múló munkaképtelenségből eredő kárpótlási igény kizárólagosan személyes, a biztosított jogutódaira át nem szálló, nem értelmezhető úgy, hogy a biztosított életében per útján már érvényesített követelés sem száll át a jogutódokra 67 105. Részletfizetés engedélyezésének esetében az elsőévi díj első részletét követően a biztosítási díj már nem a biztosítás beálltakor vagy az előtt fizetendő díjnak minősül ... 72 142. A biztosítás általános feltételeibe foglalt és kellően közölt az a kikötés, hogy az autóvezetőnek előírt hajtási engedélyének kell lenni, joghatályos 104 144. Az vijból érvénybehelyezett biztosítási szerződést az öngyilkossági kockázat elvállalásának feltételéül kikötött biztosítási évek szempontjából is úgy kell tekinteni, mintha kezdettől fogva változatlanul jogérvényesen fennállott volna 106 Utalvány. 148. I. Az elfogadás alapján az utalványos az utalványozottól a teljesítést követelheti, amivel szemben az utalványozott csak oly kifogásokat hozhat fel, amelyek az elfogadás érvényességére vonatkoznak, az utalvány vagy az elfogadás tartalmán alapulnak, vagy az utalványozottat közvetlenül az utalványossal szemben illetik. — II. Az utalványnak nem fogalmi kelléke az, hogy az utalványozott az utalvány tárgyával adósa legyen az utalványozónak 110 Értékpapírok. 83. Értékpapírnak közforgalmi jelleget nem az ad, hogy tényleg közforgalomban van, vagy hogy a tőzsdén jegyzik, hanem az a tulajdonsága, hogy a közforgalom céljára alkalmas módon, minden különös formaság nélkül, egyszerű átadás vagy üres forgatmány útján továbbadható és tulajdonul megszerezhető 53 55. Az ostendei egyezmény Budapest székesfőváros 1897., 1903., 1916. és 1918. években kibocsátott kölcsönkötvényeire nem terjed ki. Az általános magánjog (kereskedelmi jog) arra nem ad jogot, hogy az egyik hitelezőnek adott előnyt a másik is szerződési jogalap nélkül követelhesse 36 56. Az ostendei egyezmény kisorsolás folytán már beváltott kötvényekre nem terjed ki. Az általános jogszabályok szerint pedig a kisorsolt kölcsönkötvényeknek névértékben beváltása joghatályos 38