Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

160 Hiteljogi Döntvénytár. alapszabályilag egyúttal nincs biztosítva, nyilván alaptalan, mert ily részletezés nélkül való határozathozatal nem törvényellenes, sem nem okszerűtlen, minthogy a mai részvényjog szerint elsősorban a felügyelőbizottság van hivatva a részvénytársaság egész ügymenetét, minden számláját részletesen felelősség terhével felülvizsgálni (1. ugyancsak jelen felek közt folyt perben 1928. P. IV. 5650. szám alatt hozott kúriai határozatot is), egyes részvényeseknek a részletezés előterjesztése iránt tett javaslata pedig csak a részükre biztosított felvilágosítást kérő jog keretében érvényesülhet, ami természetszerűen csak meghozandó közgyűlési határozatokkal állhat kapcsolatban, de régibb, amúgyis már hatályos igazgatósági határozatoknak a közgyűlés által utólag nyilván csak formálisan történt jóváhagyásával kapcsolatban okszerűen nem is érvényesíthető. V. A felperes egyes indítványainak közgyűlési többségi határozattal történt elutasítása ellen irányuló támadásának sincs semmi jogos alapja. A részvényes által előterjesztett indítvány elfogadása vagy elvetése ugyanis kétségtelenül a közgyűlés hatáskörébe tartozik és e részben a részvényes alá van vetve a többség határozatának. Egymagában azon az alapon tehát, hogy a közgyűlés valamely indítványt elvetett, amennyiben a határozat szabályszerű szavazattöbbségen alapul, a részvényesek részéről a K. T. 174. §-a alapján sikeresen meg nem támadható. Támogatja ezt az álláspontot az a megfontolás is, hogy a részvényes joga idevonatkozóan csupán odáig terjedhet, hogy indítványa felett a közgyűlés határozatot hozzon, ahhoz azonban a részvényesnek nincs igénye, hogy a hozandó közgyűlési határozat bizonyos meghatározott (a részvényes által kívánt) tartalommal is bírjon. = Ad. II. A K. 1929. jún. 18. P. IV. 5650/1928. sz. ítéletét 1. Hj. Dt. 22., 76. — Ad. III. a) A 844. E. H.-ot (K. 1927. ápr. 26. Pk. IV. 732/1927.) 1. Hj. Dt. 20., 60. ; a K. 1931. ápr. 29. P. IV. 7618/1929. sz. határozatot 1. Hj. T. 12., 75. ; v. ö. ehhez Hj. Dt. 25., 61.; b) A K. 1929. szept. 20. P. IV. 7590/1928. sz. ítéletet 1. Hj. Dt. 22., 86. — Ad. IV. A felvilágosítási jogra vonatkozóan v. ö. Hj. Dt. 24., 111. 210. A készpénzben kötelezett óvadék helyett átadott váltót, ilyen rendeltetéssel történt átadására tekintettel, a hitelező a szerződéses viszonyból származó követelésének kielégítésére jelhasználhatta olyképp, hogy azt leszámitoltatta s a leszámítolási összeget követelésének kiegyenlítésére forditotta, aminthogy a váltóadással helyettesitett készpénzóvadék esetén is kielégítést szerezhetett volna követelésére az óvadékból a követelésének megfelelő összeg megtartásával. (Kúria 1932. okt. 26. P. VII. 1051/1931. sz.)