Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 121 tudósításért, szerződési viszonyon kívül, a törvény alapján a felperesnek felelősséggel tartozik-e, magánjogunknak az az általános jogszabálya irányadó, amely szerint az, aki másnak valamely jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen, bár csak közvetve is megsérti, a sértettnek ebből eredő kárát megtéríteni köteles. II. A kereskedelmi és hitelforgalomban szokásos hitt 1tudósítás alatt részben objektív tényekre vonatkozó adatközlést, főként azonban a tudósító egyéni megítélésén nyugvó azt az értesítést értjük, amely a tudósító részéről a tudakolt egyén személyéről, üzleti és vagyoni viszonyairól foganatosított perrendileg gyakran nehezen bizonyítható kutatás eredménye. Ezt az értesülését a tudósítóüzlet tulajdonosa a forgalmi életben meghonosodott szokás szerint az általa alkalmazott megbízható kutatók és levelezők ezirányú munkájából, tisztességesnek, megbízhatónak bizonyult, helyes ítélőképességű olyan férfiaknak bizalmas közléseiből meríti, akiknek a tudakolt viszonyaiba a kereskedelmi élet tapasztalatai szerint kellő betekintésük van. A hírszolgáltatásnak most ismertetett természete folytán az emberi gyarlóságból eredő tévedések lehetősége s egyes viszonyok felderítésének lehetetlensége a tudósítónak emberileg leggondosabb működése mellett is fennáll és fokozódik akkor, ha a tudósítás gyorsan volt megadandó. A tudósítás tartalmától e szerint nem várható több és az nem is lehet más, mint annak közlése, amit egy lelkiismeretes tudósító a mindenkori viszonyok között rendelkezésre álló szokásos kutatóeszközökkel és gondossággal a lehetőség határain belül felderíthet és megítélhet. A tudósításra vállalkozó üzlettulajdonostól észszerűen csak ennyi követelhető és a tudósítóüzlet tulajdonosa többre az üzleti élet felfogása szerint nem kötelezhető és többre rendszerint nem is kötelezi magát. A hiteltudósítás bizalmas jellege pedig felismerhető egyebek között a 78,005/1923. számú rendelet 12. §-ának abból a szabályából, hogy az érdeklődő cég nevének a megkérdezett céggel közlés tilos, hasonlóképpen tilos az adatokat szolgáltató rechercheurök, bizalmi férfiak, levelezők nevének bárkivel közlése. III. Az irányadó tényállás szerint az alperes budapesti fióktelepe a felperesről, akiről előzőleg kedvező értesítést adott, 1927. június hó 4-i pótértesítésében megbízóinak azt a tudósítást küldötte, hogy a felperesnek «az ultimókor oly rossz volt az inkasszója, hogy pénzszükségletét nem tudja fedezni, ami miatt nehéz helyzetbe jutott. Magánegyességre tett ajánlatot 40 °/0 kvóta alapján. A tárgyalások még nem fejeződtek be». Ennek az értesítésnek a felperesre vonatkozó tartalma valótlan. A valót-