Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

86 Hiteljogi Döntvénytár. tokra, amelyeket a közfelfogás ipari természetű szabad foglalkozásnak minősít. A közfelfogás pedig minden vagyoni vagy nem vagyoni szolgáltatás visszterhes teljesítésével járó szabad foglalkozást, amelyet üzleti alapra fektetnek, vagyis amelynél a tevékenység az üzemi bevételek és kiadások különbözetéből előálló nyereségre, mint gazdasági eredményre irányul : ipari, természetű foglalkozásnak és vállalatnak tekint. A felperes által fenntartott és vezetett tánciskolái vállalat is e szerint olyan üzem, amely az 1923 : V. tc. rendelkezései és védelme alá esik. II. Az alperes tánciskolájában olyan belépőjegyeket hozott forgalomba, amelyeken a felperes neve volt és az egyik tanút a felperes tánciskolájának látogatásától azzal a kijelentéssel igyekezett visszatartani, hogy oda csak cselédek és kocsisok járnak. E tényállás szerint az alperes tánciskolái vállalata körében oly nevet használt, amely őt meg nem illeti ; másfelől a felperes tánciskolájáról verseny céljából ennek jó hírnevét veszélyeztető oly tényt állított, amelynek valóságát az alperes nem is vitatta. Az alperesnek ezek a cselekményei az 1923 : V. tc. 7. és 13. §-aiba ütköznek. Közömbös az, hogy az alperes, amint állítja, tánctanítással nem foglalkozik, arra működési engedélye nincsen, csak a tánchelyiség az alperes tulajdona, amelyben engedéllyel bíró tánctanító működik. Mert ha való volna is, hogy az a tánciskolái vállalat, amelynek körében az alperes az 1923 : V. tc. 7. §-a alá eső cselekményt elkövette, nem az alperesé, hanem másé, ebben az esetben is az alperes az idézett törvényes rendelkezéssel tiltott cselekmények részese. Az 1923 : V. tc. 13. §-ába ütköző cselekménynek pedig, versenytársi minőségére való tekintet nélkül, tettese lehet mindenki, aki az abban meghatározott cselekményt «verseny céljára», tehát akár a maga, akár mások versenye céljára elköveti. Ezekből az okokból, de egyébként a személyiségi jogok védelmére vonatkozó, a fellebbezési bíróság által felhívott általános anyagjogi szabályoknak is megfelel a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel az alperest a fentiek szerint tiltott cselekmény ismétlésétől eltiltotta. (1923 : V. tc. 1. §, 32. § 1. bek.) = V. ö. ad H. Jogt. Közi. 1928. 232. Tisztességtelen verseny. 3. bek. 114. A vevőnek utólagos tényeiből származó kötelezettsége a kezességnek a vételi ügylet érvénytelensége miatt kezdettől fogva fennforgott hatálytalanságát nem érinti. (Kúria 1932. márc. 16. P. IV. 4368/1931. sz.) = V. ö. M. M. T. 1200. § 1. bek. —A korlátoltan cselekvőképes főadósért vállalt kezességről í. a 466. sz. E. H.-ot.