Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

84 Hiteljogi Döntvénytár. alapult-e, csak azt kívánta kifejezésre juttatni, hogy magábanvéve az, hogy az igazgatóság működésének lehetősége fennállott, nem változtat a marasztalt alperesek felelősségén akkor, ha a felperes károsodása nem az igazgatóság, hanem a végrehaj tóbizottság működésének eredménye, de önként érthetőleg az ítélet indokaiban határozott kifejezésre jut az is, hogy az alpereseknek a bár kétségtelenül törvényellenes szerv működésbehozatala miatt való felelőssége sem áll fenn akkor, ha a felperes pénzének elveszte a bizottságnak sem tevőleges eljárásával, sem mulasztásával nem hozható kapcsolatba. Kétségtelen tehát, hogy ha igaz az, hogy az I.-bank részvénytársaságnak törvény és alapszabályok szerint megalakított igazgatósága, melynek intézkedései a nem törvényszerűen létrehozott végrehajtóbizottság által megváltoztathatók sem voltak, működésben volt és a felperes pénzének felhasználása felől már azelőtt határozott és rendelkezett, mielőtt ennek kérdése a végrehajtóbizottság elé került volna, s ha igaz az, hogy a vezérigazgató az ekként befejezett tényeket a végrehajtóbizottság előtt nem is a valóságnak megfelelően terjesztette elő, akkor a felajánlott bizonyítás alkalmas lehet arra, hogy esetleg oly tényállás állapíttassák meg, melynek következményekép az 1925. évi június hó 18-án tartott bizottsági ülésen szóba került 400.000,000 koronának azt a részét illetően, melyről az igazgatóság már előbb rendelkezett, a végrehajtóbizottság hozzájárulásának s illetve mulasztásának kérdésében az alapperben elfoglalt álláspont fenn nem tartható. = A Kúriának az alapperben 1929. nov. 22-én hozott P. IV. 901/1929. számú ítéletét 1. Hj. Dt. 23., 2., ahol a tényállás és az alsóbírói ítéletek is olvashatók. Ez a közlés éppen az ott közlöttek kiegészítése. 112. A kár összegének a megállapításánál a kár összegéből le kell vonni, amit a károsult a nemteljesítés folytán megtakarított, vagy amihez a nemteljesítés következtében mint viszonylagos előnyhöz jutott. (Kúria 1932. márc. 14. P. VII. 3525/1931. sz.) Üqyállás : Alperes a jogerős közbenszóló ítélet szerint kártérítésre köteles, mert B. H. kb. 90 millió K értékű értékpapírját jogellenesen visszatartotta, aminek következtében B. H. nem tehetett eleget az M. r.-t.-gal kötött megállapodásnak, hogy 150 millió K forgótőkét ad rendelkezésére, a r.-t. a szerződéstől elállott és B. H. az öt évre biztosított évi minimális 120 millió K haszonrészesedéstől elesett. A kir. Kúria 7275 P kártérítésben marasztalt. Indokok : A kár összegének a megállapításánál figyelembe kell venni, a kár összegéből levonásba kell hozni azt, amit a károsult a szerződés nemteljesítése folytán a maga részéről megtakarított vagy amihez, mint viszonylagos előnyhöz, a nemteljesítés következtében jutott. Az M. r.-t.-gal kötött szerződés értelmében B. H. a 150 millió forgó-