Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 79 mény azonban nem jelenti azt, hogy az alperesek szóbanlevő kötelezettségvállalása egészben semmis. Akkor, mint a jelen esetben, amidőn a közrend sérelme csupán annak a mértéknek túllépésében áll, amelyet a társadalmi rend a felek ügyleti autonómiájának korlátjául felállít, sem a közérdek, sem a felek érdekének védelme nem ad elfogadható alapot arra, hogy a jog megtagadja a hatályt a szerződésnek attól a kisebb mértékétől, amely a feleknek a szerződéskötéshez fűződő érdekét a felek szándéka szerint kielégíteni még mindig alkalmas. Ennélfogva az alperesek kötelezettségének hatályát oly időtartamra, amely a felperes érdekeinek kielégítésére jogosnak mutatkozik, a kir. Kúria elismerte. A sör köztudomás szerint romlandó és tartósan nem raktározható. A sörgyári üzem tehát az áru természetéből folyó termelési követelményeknek tesz eleget akkor, amidőn üzemét egy előre meghatározott vevőkontingens ellátására rendezi be és az ősszel meginduló termelési idényben általában olyan készletet állít elő, amelynek elhelyezése biztosítva van. E szerint a felperesi sörgyárnak olyan ügyletkötése, amely arra irányul, hogy vevőjét meghatározott hosszabb időre, legalább egy termelési évadra lekösse, a sörgyár zavartalan termelésének, következőleg a felperes jogos érdekének védelmére szolgál. A fellebbezési bíróság azzal, hogy az alpereseket az általuk évenként átvenni kötelezett 100 hl sörmennyiségre való tekintettel csupán 100 hl után számított kötbérben marasztalta, az alperesek kötelezettségének időtartamát is csupán egy évben állapította meg. Erre az időtartamra az alperesek kötelezettségének joghatálya az előrebocsátottakból folyóan fennáll. = I. Az előszerződésről 1. Almási, Köt. Jog. II. 590. — II. Ez az ú. n. Bierabnahmevertrag gyakori a német birodalomban, különösen Bajorországban. Staub szerint (II. Anh. zu § 346. Anm. 16.) nem vételi előszerződés, hanem részletekben teljesítendő szállítási ügylet (Successivliefeiungsvertrag). A német bírói gyakorlat szerint is felvethető a gazdasági szabadság túlságos korlátozása miatt a semmisség kérdése, de az érvénytelenség a megkötöttség hosszabb tartamából magában nem következik (RG. 67. 102. : 18 év) és a hosszabb időre érvénytelen szerződés megfelelő rövidebb időre érvényesnek nem tekinthető. (RG. 76., 78.) 110. A 700011925. P. M. sz. rendelet 2. §-a alapján nyugdíjtartalékot csak már fennálló vagy legalább ugyanabban az időben elvállalt nyűg díj kötelezettség fedezetére lehet beállítani a mérlegbe. (Kúria 1932. márc. 11. P. IV. 2708/1930. sz.)