Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 77 vehetetlenné váltak s orvosi gyakorlatának az eddigi keretben folytathatása céljából kénytelen volt újabb készülékeket venni, amivel kiadásai merültek fel. Indokok: Felperes kiadásainak a megtérítése iránt az alperes ellen támasztott kárigénye alaptalan. Egymagában ugyanis az a körülmény, hogy a város és az alperes között 1900-ban létrejött szerzó'dés értelmében az alperes a fogyasztóknak 1927. évig egyenáramot szolgáltatott, a felperest még nem jogosította fel arra, hogy a szerzó'dés egész ideje alatt, tehát 60 éven át minden körülmények között egyenáram szolgáltatását követelhesse. Ha a viszonyok változása folytán a törvényes formák betartása mellett a város képviselőtestülete az alperesnek az egyenáram szolgáltatásáról a váltakozó áram szolgáltatására való áttérésre vonatkozó bejelentését jóváhagyólag tudomásul vette s ekként az eredeti, 1900-ban létesített szerződést módosította, a felperest nem illette egyéb jog, mint a többi fogyasztót, tudniillik, hogy váltakozó áram szolgáltatását követelhesse. S minthogy e szerint az alperes a váltakozó áram szolgáltatásával szerződésszegést és jogellenes cselekményt nem követett el, kártérítésre még akkor sem kötelezhető, ha a más áramra történt áttérés a felperes károsodásával is járt. A fogyasztók általában és így a felperes is a kár elhárítását csak a képviselőtestület idevonatkozó határozata elleni jogorvoslattal kísérelhették volna meg, amely jogorvoslat — közérdekű határozatról lévén szó — az 1886 : XXII. tc. értelmében a város minden lakóját megillette. 109. /. Adás-vételi ügyletnek a jövőben megkötésére irányuló előszerződéstől elállhat az a fél, akinek a szerződésbe vetett bizalma megokoltan megrendült. — II. Az egyik felet ipari foglalkozásában, hivatásában vagy cselekvési szabadságában korlátozó szerződés csak annyiban érvényes, amennyiben a korlátozás a másik fél jogos érdekeinek védelmére szükséges és a kötelezettre túlzott terhet nem ró. (Kúria 1932 márc 10 p IV 7084/1930. sz.) Tényállás : Felperes az alpereseknek 1928. évi július hó 12. napján 12,000 pengő kölcsönt nyújtott. E megállapodás alkalmából az alperesek arra kötelezték magukat, hogy vendéglőjük sörszükségletét 12 éven keresztül kizárólag a felperesnél szerzik be és évenként legalább 100 hl sört vesznek át ; amennyiben e kötelezettségüket megszegnék, kötelesek a sör hektoliterje után a mindenkori sörár 40°/0-á,t kötbér fejében a felperesnek megfizetni. A kölcsön visszafizetésének kötelezettsége négy évben volt megállapítva ; az alperesek azonban a kölcsönt már 1928. november 2-án visszafizették, a felperesnél a sörvásárlást pedig 1928. december elsején megszüntették.