Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

72 Hiteljogi Döntvénytár. jellegű kizárólagosságot biztosítana. Ebből a szempontból nincsen súlya annak, hogy az alperesek az összes szükségletnek nagyarányú részében látják el a piacot üvegáruval, mert ez a körülmény nem zárja ki a más forrásból való beszerzés lehetőségét. Alperesek, akik rendes vevőiknek megfelelő kerethitelt szoktak biztosítani, levélben figyelmeztették egyes ügyfeleiket, hogy nem szolgáltatnak ki nekik «Vitréa>; üveget abban az esetben, ha belga gyártmányú üveget vásárolnak. Az alpereseknek ez az eljárása kétségkívül annak a célnak az elérésére irányult, hogy vevőik kizárólag náluk szerezzék be üvegáruszükségletüket, továbbá nyilvánvalóan azt a célt is szolgálta, hogy a hitelkeret kedvezményében olyanok ne részesüljenek, akik más verseny vállalattól is vásárolnak üvegárut. Az alpereseknek a versenyhatás fokozására alkalmas ez a törekvése azonban nem lépi túl a Tvt.-ben a verseny szabadságának megszabott határát, mert az áru forgalombahozóját a verseny szempontjából rendszerint mi sem korlátozza abban az elhatározásában, hogy kinek ad el árut és kit részesít hitelkedvezményben. Ehhez képest nyilvánvaló, hogy nem lehet szó az üzleti tisztességbe vagy a jóerkölcsökbe, és ekként a Tvt. 1. §-ának követelményébe ütköző versenycselekményről akkor, amikor az árumegvonás nem általános és nem is olyan árucikket érint, amelyet az érdekelt más forrásból megszerezni nem tudna. Ezen nem változtatna, ha az a körülmény, hogy az alperesek egyes vevőikhez levélbeli figyelmeztetést intézték, a versenytárs felperes üzleti érdekeit hátrányosan érintette volna is, mert a mengegedett korlátok közt gyakorolt verseny is járhat azzal a következménnyel, hogy a versenytárs üzleti boldogulását megnehezíti. Minthogy az alperesek ezzel a panaszolt cselekedetükkel jogos üzleti érdekeik megvédésének körén belül maradtak, arról sem khet szó, hogy magatartásukkal a felperes jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen megsértették volna. 105. Részletfizetés engedélyezésének esetében az első évi díj első részletét követően a biztosítási díj már nem a biztosítás beálltakor vagy az előtt fizetendő díjnak minősül. (Kúria 1932 márc 3 p vn 385/1931 gz) Indokok: A kötvény tartalma szerint a biztosítási díj évenként, éspedig az elsőévi díj a kötvény átvételekor, a többi év díja pedig minden év október 23-án volt ugyan fizetendő, azonban a biztosító a kötvény tartalmától eltérően a biztosítottnak a díj fizetésére évnegyedenként való részletfizetési kedvezményt nyújtott. Ezek szerint az elsőévi díj első részletét követően már nem a biztosítás hatályának beálltakor vagy