Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)
Hitrtjogi Döntvénytár. 61 látta, amint az elhalt az V. számú vágányon levő tehervonat egyik kocsijának fékjén átmászott és az állomási épület felé tartott, s jóllehet az tőle alig 20 lépésnyi távolságban volt, és noha K. látta azt is, hogy két oldalról gyorsvonat robog be a vágányokon, felperes férjét meg nem állította, a síneken való átjárás veszélyességére szóval vagy kiáltással nem figyelmeztette, mert látva, hogy az nem vasutas, nem törődött vele, és mert azt hitte, hogy az elhalt is észre fogja venni az egymással szembejövő gyorsvonatokat. — A Kúria az alperes felelősségét közbenszóló ítéletben megállapítja. (Kúria 1931. márc. 18. P. II. 8455/1930. sz.) Indokok : Kétségtelen, hogy felperes elhalt férje hibás volt, mert a pályatesten akkor akart átmenni, midőn ott gyorsvonatok közlekedtek. Ámde ezt nem lehetett az elhalt kizárólagos hibájának tekinteni. A vasút ugyanis abban az esetben, ha módjában állott megakadályozni és meg nem akadályozta, hogy az állomás területén való tartózkodásra egyébként jogosult harmadik személyek olyankor járjanak át a pályatesten, mikor azon vonatok közlekednek, az ó't terhelő tárgyi felelősség elhárítása szempontjából nem hivatkozhatik sikerrel a balesetet szenvedettnek arra a gondatlanságára, hogy a sínek között járt. K. E. fűtőházi főnök alkalmazottnak a vonat terhére eső ama mulasztása folytán, hogy felperes férjét meg nem állította s őt nem figyelmeztette, az anyagi jognak megfelelően állapította meg a fellebbezési bíróság, hogy azt a balesetet, melynél a Budapest felé robogó gyorsvonat a Budapest—Ferencvárosi pályaudvaron felperes férjét halálra gázolta, nem az elhaltnak kizárólagos hibája okozta. Miért is az alperes kártérítési felelősségét megállapító ítélet ellen irányuló felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani. Baleseti kártalanítás. 55. /. Kórházi ápolás költsége helyett szanatóriumi költség is megítélhető. — II. Eszmei kártérítést a tárgyi felelősséggel terhelt vállalat csak a nő feltűnő eltorzítása esetén köteles fizetni. — 777. Nyereség ki nem mutatása a járadékkövetelés veszélyeztetésének igazolására nem szol9ál- (Kúria 1931. ápr. 10. P. II. 4682/1930. sz.) Indokok : I. Elsősorban panaszolta alperes, hogy a fellebbezési bíróság a gyógykezelési költség címén a szanatóriumi ápolás költségét is megítélte, a helyett, hogy azt a kórházi és klinikai ápolásnak megfelelő költségre korlátozta volna. Ez a panasz nem alapos. Ugyanis a fellebbezési bíróság helyesen fejtette ki, hogy a Eókus-kórházban ápolt sérültnél a