Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

T arialommutató. v Lap ha azt a munkaadó az évekkel később történő tudomás­szerzés után nyomban érvényesíti is, ha a kifogásolt cselek­ménynek az üzlet érdekeit veszélyeztető hatásai már el­enyésztek 84 120. Az 1884 : XVII. tc. 94. §-a b) pontjában említett egy egész munkanapon át igazolatlanul szünetelés szempontjából az ügyvezető-igazgató más megítélés alá esik, mint a segéd­személyzet tagjai 127 131. Szolgálati szerződésben a részvénytársasági igazgatóság fe­gyelmi hatásköre kiköthető 142 c )J Munkabér. 92. A kifizetett készpénzjavadalmazás utólagos átértékelése nem követelhető 101 d) Remuneráció, karácsonyi segély. 48. Az állandóan és rendszeresen kapott remunerációnak külön kikötés hiányában is illetmény jellege van. Az ú. n. kará­csonyi segély a munkaadó tetszésétől függő ajándékszerű juttatás 54 80. A remuneráció összegének meghatározásánál azt kell vizs­gálni, hogy mennyi volt felperesnek az alperesnél élvezett átlagos remunerációja 96 e) Szolgálati bizonyítvány. 31. Az ipartörvény 104. §-a nem kötelezi a munkaadót arra, hogy a szolgálatból kilépő alkalmazottnak kifejezett kívánsága nélkül is szolgálati bizonyítványt adjon 35 í)~lNyugdíj ; ny ugdijátértékelcs. 44. Az 1926 : XVI. tc. 5. §-a az egyesült részvénytársaságok arányszámának miként való megállapítására nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, ha az egyesülés az arányszám megállapításában számottevő két mérleg készítésére irány­adó időpontok után következett be. Ennélfogva, noha az alkalmazott nyugdíjáért a fennmaradó beolvasztó részvény­társaság az 1908 : LVII. tc. szabályai szerint felelős, a nyugdíjat nem feltétlenül a beolvasztó társaság arányszáma szerint kell átértékelni még akkor is. ha a beolvadt részvény­társaságnak arányszáma nem volt s így a bírói mérlegelésnek ettől eltérő szabályai nyernének alkalmazást, tekintve, hogy a beolvasztás ténye a beolvadt társaságnál szolgálatban állott alkalmazottaknak ott szerzett jogait az ő beleegyezésük nél­kül nem csorbíthatja 49 45. A nyugdíjfelemelést általános szabálynak kell venni, kivéve ha a társaság akaratkijelentéséből kétségtelen, hogy a fel­emelést csak kivételesen és egyeseknek nyújtott ajándék­szerű juttatásnak kívánja tekinteni 50 71. A kényszeregyességi eljárás és felszámolás alá került tár­sasággal szemben nem az arányszám irányadó, hanem a nyugdíjjárandóság mértékét az összes körülmények figye­lembevételével a bíróság állapítja meg 82 73. A nyugdíj átértékelésének akkor is helye van, ha a nyugdíjas valorizációs igénye tárgyában az 1926 : XVI. tc. életbe­lépése előtt jogerős bírói ítélet hozatott, de az ítélet a pénz értékcsökkenésére tekintettel levő átértékelt járandóságot meg nem ítélt 83 82. Arányszám alá eső vállalattól járó nyugdíj átértékelésénél összehasonlítási alap hiányában a nyugdíjasnak 1914. évi

Next

/
Oldalképek
Tartalom