Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)
2-2 Hiteljogi Döntvénytár. nemű-vetéseket a felperestől vegye át és a bevetett takarmány vetések területét állapítsa meg. Az alperes titkára az utasítás teljesítésére megjelent, de kijelentette, hogy a helyszínének megtekintésére, minthogy az évelő növényekhez nem ért s egyébként is esős idő van, ki nem megy. Ezt követően alperes titkára az okiratot, melyben az átvett takármányvetések területét meghatározták, aláírta a nélkül, hogy az ellen kifogást emelt volna. Az alperes is ezt követően írásban nyilatkozatot tett, hogy a takarmánynemü vetéseket a felperestől helyesen átvette. Az alperes vitatja, hogy utóbb kitűnt, hogy az átvett terület lényegesen kisebb s ezért a tett ügyleti nyilatkozatot tévedés okából megtámadja. — A Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. (Kúria 1930. okt. 30. P. VII. 4352/1929. sz.) Indokok : Erre a tényállásra való tekintettel alaptalanul panaszolja az alperes, hogy a fellebbezési bíróság megsértette az anyagi jog szabályait azzal, hogy noha utóbb kitűnt, hogy az átvett terület lényegesen kisebb, a tett ügyleti nyilatkozatot tévedés okából megtámadhatónak nem találta. Az anyagi jog szabályai szerint ugyanis az alperes részére fennállt a lehetőség, hogy az átveendő' vetések területének nagyságáról s használásra alkalmas voltáról meggyőződést szerezzen és hogy ebben a kérdésben a szükséghez képset szakértő közreműködését vegye igénybe. Amennyiben pedig ezt az alperes elmulasztotta, sőt kiküldött megbízottja felszólítás ellenére se tekintette meg az átadandó területeket, úgy a megbízott által tett nyilatkozatot, mint az alperes által ezt követően tett ügyleti kijelentést akként kell értelmezni, hogy az alperes az átvett takarmányvetés megtérítendő mennyiségét a maga részéről az említett okiratokban foglaltak szerint kívánta értékelni s tett ügyleti nyilatkozatait tévedés okából jogszerűen meg nem támadhatja. Elengedés hatálya. 21. A követelésnek a közkereseti társasággal szemben történt elengedése a K. T. 88. §-ában foglalt rendelkezésnél fogva kiterjed annak tagjaira is, ezért az elengedéskor a közkereseti társaság tagjával szemben kijelentett jog fenntartásnak nincs jogi hatálya. Az alperes tagja volt annak a közkereseti társaságnak, amely fizetéseinek megszűntetése után hitelezőivel, köztük a felperessel, 50 %ros magánegyességet kötött s ennek megfelelő egyességi váltókat adott, amelyeket a közkereseti társaság tagjai nem írtak alá, hanem csak maga a közkeresti társaság. Utóbbinak másik tagja érdekében a szavatos az egyességi váltókra részfizetést teljesített, aminek ellenében a felperes kijelentette, hogy a közkereseti társaságnak és másik tagjának minden kötelezettsége megszűnt és csak az alperes ellen tartja fenn jogát követelése hátrálékához. — A Kúria a fent közölt álláspont alapján a keresetet elutasítja.