Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

HiteIjogi Döntve nytár. 17 megkezdődött elévülés az újrafelvételi kérvény beadását megelőzően már befejeződött. Az elévülés hivatalból nem vehető figyelembe s ezért a fellebbezési bíróságnak az a rendelkezése, hogy a hathavi elévülési idő eltelte után előterjesztett felperesi kérelemre az egyesítést s az egyesített pernek további tárgyalását rendelte el, nem áll ellentétben azzal, hogy a kitűzött tárgyalási határnapon alperes által emelt elévülési kifogásnak helyt adott s ez okból a keresetet elutasította. A felperes a keresetben kifejezetten a közadós jogcselekményének — az alperessel létesített jogügyletének —a Cs.T. 27., 28. és 29. §-ai alapján a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak és nem egyúttal az ügylet általános magánjog szerinti érvénytelenségének is a kimondását kérte : nem állhat meg tehát a felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a jelen keresetre a Cs. T. 37. §-ában meghatározott hathavi elévülés azért nem nyerhetne alkalmazást, mert a kereset nem irányult tisztán csak csó'dtömegtámadási igény érvényesítésére. Kényszeregyesség. 15. Az 1410j1926. M. E. számú rendeletnek az az intézkedése, amely a hitelezőnek az egyesség vele szemben való hatálytalanítására vonatkozó kereseti jogát csupán a rendelet 95. §-ában megjelölt esetekre korlátozza, nem zárja ki az adósnak ahhoz való jogát, hogy a kényszeregyességi eljárásba bejelentett és a tábláskimutatás szerint sem az adós, sem a vagyonfelügyelő által nem kifogásolt követelés koholt voltát keresettel vagy kifogáskép érvényesíthesse. A Kúria döntésének az a tényállás szolgált alapjául, hogy a ke. eljárásban az alperes által bejelentett, nem kifogásolt követelés koholt volt. — A Kúria a címbeli álláspont alapján ennek következtében az elsőrendű alperes által érvényesített kifogás alapján a felperest keresetével elutasítja. (Kúria 1930. okt. 29. P. IV. 478/81930. sz.) Indokok : Az 1410/1926. M. E. számú rendeletnek az az intézkedése stb., úgy mint a fejben. Ugyanis valamely koholt követelés elismerése épp úgy sérti az összes hitelezőknek a törvény által védett érdekét, mint az egyes hitelezőknek a rendelet 78. §-a ellenére igért vagy biztosított külön előny, amelyre nézve létesült megegyezés semmis és az annak alapján teljesített szolgáltatás visszakövetelhető. Hiteljogi Döntvénytár. XXÍV. 1