Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

10 Hiteljogi Döntvénytár. lépése előtti időben szerzett iparigazolvány hatályosságának terjedelme tekintetében az alperesek által ajánlott bizonyítást mellőzte. Helyesen vont következtetést a fellebbezési bíróság arra, mikép az alperesi cég a hivatkozott rendeletnek az előlegek adására, valamint a bizományi eladásra vonatkozó tiltó rendelkezése folytán az alpereseknek a rendeleti intézkedésekre alapított védekezése érvényesíthetetlensége következményeképpen nem kötheti az ingóságok kiadását az általa fizetett előlegek és a fizetett vételár megtérítéséhez, hanem csakis a felmerült javítási költség és egyhavi beraktarozási díj megtérítését követelheti. Közgyűlési határozatok megtámadása. I. 8—9. Ha a közgyűlés alkalmával sem a részvényesek, sem az igazgatóság nem bírtak tudomással arról, hogy a társaság adósának vagyoni helyzete annyira súlyos, hogy a társaság rejtett tartalékai nem fedezik azt az összeget, amelyet adósával szemben fennálló követeléséből egyébként kellő gondosság mellett le kellett volna írnia, a leírás nélkül hozott -mérleghatározat nem támadható meg. II. Ha a megtámadási keresettel élő részvényes csak azt állította, hogy a közgyűlésen szavazott részvényesek bizonyos darabszámmal kevesebb részvényt képviseltek, de nem. állította, hogy a közgyűlésen megjelent részvényesek és az általuk képviselt részvények számbavételével a közgyűlés nem lett volna határozatképes, s a határozat egyhangúságánál fogva ezért az érvényes határozathoz megkívánt többség nem volt volna elérhető, a, megtámadásnak alapja nincs. A közgyűlés az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak a felmentést megadhatja annak a közgyűlésen történt megállapítása ellenére is, hogy az igazgatóság könyvek vezetéséről nem gondoskodott. I. A felperes azon az alapon támadja meg az alperes bank közgyűlése mérleghatározatát, mert az igazgatóság abban, tudva elhallgatta., hogy az