Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

H iteljog i Dö n/ vén ytá r. 7 arányban visszavonni, amelyben a jelzálogilag biztosított követeléseik összege a visszafizetés folytán csökkent, valamint egybevetve az 1928 : XII. tc. 4. § 4. pontjának azzal a rendelkezésével, amely a záloglevélben kifejezett pénztartozás átértékelését a jelzálogintézettel szemben kizárja, helyes a fellebbezési bíróságnak az a következtetése, hogy a felperes jogelődje akkor, mikor az alperesek a B) alatti adóslevélen alapuló tartozásokat 1924. évi március hó 29-én névértékben visszafizették, ugyanilyen névértékű záloglevelet tartozván a forgalomból bevonni, egyszersmind ugyanilyen névértékű tartozásától is megszabadult. Minthogy ezek szerint azt a hátrányt, amely felperesi jogelődöt a kölcsöntartozásnak csökkent értékű koronákban névértékben való kifizetésével érte, ellensúlyozza az az előny, amely annak folytán állott elő, hogy a visszafizetés folytán bevont zálogleveleket átértékeletlenül válthatta be : nyilvánvaló, hogy a felperesi jogelődöt a szóbanforgó kölcsönügyletből kifolyóan a pénz időközi leromlása következtében semminemű hátrány sem érte. Átértékelés. 5. Vállalkozónak a MÁV. részére végzett bádogos- és szer előmunkálat ok fejében járó követelése sem az 1928. évi XII. tc. 6. §-ának a kivételeket megállapító rendelkezése, sem annak 4. bekezdése alapján nem értékelhető át. A felperes a kereseti összeget a MÁV. osztálymérnökségeinek területén 1916—1921. évek közt végzett bádogos- és szerelőmunkák visszatartott munkadíjának átértékelt összege fejében követeli. — A Kúria is elutasítja H keresetet fKúria 1931. jan. 8. P. II. 169/1929. sz.) Indokok: Az 1928 : XII. tc. 6. §-a 1. bekezdésének rendelkezése szerint a m. kir. államvasutaknak bármely magánjogi pénztartozása az átértékelésből ki van zárva. Minthogy az ezen szabály alóli kivételeket a további rendelkezések (7., 8., 9. §) megállapítják, az átértékelhető tartozások közé azonban a felperes követelése nem sorozható s a törvény idézett rendelkezését kiterjesztő magyarázatnak helye nincsen, a fellebbezési bíróságnak a keresetet elutasító döntése az anyagi jognak megfelel. Átértékelésnek kártérítési alapon sem volna helye, mert a törvény 6. §-ának 4. bekezdése e tekintetben akként rendelkezik, hogy ha az 1. bekezdésben meghatározott adós ellen kártérítési követelést lehet támasztani, a kártérítés mértéke nem