Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hiteljogi Döntvénytár. 119 Ugyanez történt M. M. gyógyszertárában is, mindössze azzal az eltéréssel, hogy ez utóbbinak segéde úgy tette fel a kérdést : «Bayert-e vagy hazait? ami mindegy*. V. válasza meg az volt, hogy nem ismeri a különbséget. II. A kialakult bírói gyakorlat az üzleti verseny megengedett eszközének ismeri azt, ha az eladó a vevőnek a kért gyártmány helyett más gyártmányt ajánl, feltéve, hogy ez ajánlása során egyébként nem ütközik a Tvt. rendelkezéseibe (pl. a kért áru ócsárlásával, az ajánlott áru valótlan előnyeinek hangoztatásával stb.). Viszont pedig feltétlenül a Tvt. rendelkezéseibe ütközőnek tekinti a kért áru helyett kellő felvilágosítás és a vevő belenyugvása nélkül más áru kiszolgáltatását, avagy a helyette adott árunak az azt meg nem illető védjegyzett néven való kiszolgáltatását. Ezúttal a vevő kérésére az alperesi gyógyszertárakban adott válaszok ugyan kifejezésre juttatják azt, hogy a kért szer (áru) helyett mást kívánnak adni és a vevőnek ezekre tett észrevételei sem zárták ki világosan azt, hogy őt «hazai» áruval szolgálják ki, ámde a fent kiemelt kijelentéseiből nyilvánvaló, hogy ehhez csak azzal a feltételezéssel járult hozzá, ha és amennyiben a «hazaiként» («belföldiként») kiszolgáltatott ára, akárcsak a felperestől eredő áru, szintén «aspirin>>. Márpedig ez a valósággal ellenkezik és az a kifejezés, hogy «hazai» (belföldi), annyiban megtévesztő, hogy a hazai aspirin nincs és a felperesi védjegy hatályossága alatt nem is lehet, a hazai (nem felperesi) szer tehát, még ha azonos összetételű és hatású is, nem hozható aspirin néven forgalomba. Az az alperesi védekezés is alaptalan, hogy az «aspirin» név a köztudatban mint minden azonos összetételű és hatású szer neve (árunév) szerepel és így használata szabaddá vált, mert valamely vállalat által használt különleges árumegnevezés a szó-védjegy bejegyzésének hatályban álltára tekintet nélkül is a Tvt. keretében védelemre talál és nem tekinthető szabad árunévvé alakultnak, míg a szakkörök tudatában vannak annak, hogy az illető különleges árumegnevezés mely vállalat gyártmányát illeti ; az adott esetben pedig nem is kétséges, hogy a szakkörök (a forgalombahozók) tudják azt, hogy az aspirin a felperesi vállalat gyártmánya s e mellett semmi jelentősége sincs annak, ha a nagyközönség nem tud arról, hogy az aspirint ki gyártja és esetleg abban a hiszemben is van, hogy minden az aspirinnal azonos hatású és vegyi összetételű szernek a neve az aspirin. Mivel pedig a különleges árumegjelölésnek a vevőközönség szempontjából az a fontossága, hogy biztosan elvárhassa, hogy az ismert név alatt az ismert minőségű és hatású szert kapja,