Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

116 Hitel jogi Döntvénytár. (Kúria 1931. szept. 16. P. IV. 1952/1930. sz.) Indokok: I. A részvényes a közgyűlésnek mérlegmegállapító határozatát a K. T. 174. §-a alapján megtámadhatja, ha az évi mérleg adatai helytelenek, illetve a mérleg összeállítása a törvénnyel vagy az alapszabályok rendelkezéseivel ellentétes. Ebből az ellenőrzési jogból következik, hogy a részvényes a mérleg helyességének és törvényszerű összeállításának megbírálásához szükséges adatok tekintetében az évi rendes közgyűlés tere, célja és a tárgy természete által megszabott korlátok között a közgyűlésen a r.-t. igazgatóságától felvilágosítást kérhet és ezt a felvilágosítást a vezetőség addig a határig, amíg a vállalat üzleti érdeke veszélyeztetve nincs, megadni tartozik. A közgyűlési jegyzőkönyv tartalma szerint a felperesnek mindarra a kérdéseire, amelyeket a felperes a közgyűlésen előterjesztett, a közgyűlés elnöke megfelelt és ezt a választ a közgyűlés többsége elfogadta. A felvilágosítás megadásának hiányára e szerint a felperes nem hivatkozhatik. A felvilágosítás tartalma pedig jogszerűen csak akkor volna panaszolható, ha az annak alapján hozott közgyűlési határozat törvény- vagy szabályellenes. A közgyűlésnek az a határozata azonban, amely az 1928. évi április hó 30-i mérlegszámla vagyonoldalának gyári telkek, épületek, gépezeti berendezések című tételét 1.484,374 P 44 f.-ben, azaz olyan összegben állapította meg, amely az 1925. évi május 1. napján kelt megnyitó mérleget mintegy 90,000 P. értékkel meghaladta, sem a törvénybe, sem az alapszabályokba nem ütközik ; mert nem vitás az, hogy ez a tétel a megnyitó mérleg összeállítása után eszközölt beruházások folytán emelkedett ezzel az összeggel és így annak az évi mérleg vagyonoldalán történt kimutatása helyes. Az az érvelés pedig, hogy az üzlet bevételei vagyonszaporításra — beruházásra — fel nem használhatók, és így az arra elszámolt kb. 90,000 P a felosztandó tiszta jövedelemhez számítandó, szintén téves ; mert az üzleti költségek és kiadások meghatározásának — mint a társaság üzletkezelésének — ellenőrzése a részvényesek összességének joga, amely az egyes részvényes által csak mint az összesség tagja által gyakorolható ; mihez képest a részvényes ebben a tekintetben a törvény és alapszabályok korlátai között alá van vetve a többség akaratának. Minthogy sem a mérlegszámlának a felperes által kívánt részletezése, sem a kiadásoknak és ezek között az üzleti beruházásoknak tárgya és mértéke törvény és az alapszabályok által korlátozva nincs, a közgyűlés többsége sem a törvényt, sem az alapszabályokat nem sértette meg, amidőn a felperes felszólalásának ellenére a mérlegnek a felperes által megtámadott tételeit elfogadta.