Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)
96 Hiteljogi Döntvénytár. Indokok: I. Annak megítélésénél, hogy ki tekintendő versenytársnak, nem döntő az, hogy a keresettel fellépő fél iparrendészeti szempontból jogosult-e a vállalkozása űzésére. hanem a Tvt. 30. §-a értelmében versenytársnak tekintendő minden azonos tárgyú vállalat, mely az adott viszonyok közt az üzleti versenyben érdekelt. A Tvt. oltalmára számot tarthat tehát az oly önálló ügynök is, ki oly üzletkörben folytat valósággal önálló üzleti tevékenységet, mely azonos vagy hasonnemű annak a vállalatnak az üzletkörével, melynek vele szemben tanúsított eljárását sérelmezi. II. Az alperes kötelékébe tartozó szövetkezeteknek önálló jogi személyisége van ugyan, de az alperes központtal szorosabb kapcsolatban és kötelezettségben állanak, semhogy a központ irányában éppoly független vevőknek volnának tekinthetők, mint a piacon való beszerzéseiknél, amennyiben ügymenetük és üzletvezetésük tekintetében ellenőrzésnek és az idegen cégektől való árubeszerzést illetően bizonyos korlátozásnak vannak alávetve. Ez az alapszabályszerű függő viszonyuk pedig oly belső viszony, mely kívülálló harmadik személyekre és így a felperesre sem tartozik. Ebből meg okszerűen folyik, hogy az alperesnek, mint központnak a tagszövetkezetek beszerzései irányítása dolgában tett rendelkezései is csak az ő belső viszonyukra tartoznak s amennyiben ez intézkedések csak a tagok, illetve tagszövetkezetek irányában nyilvánulnak meg — mint a jelen esetben -— és nem jelennek meg oly formában és oly nyilvánossággal, hogy a felperesnek a textilforgalomban egyéb irányban való érvényesülését érintenék, az alperesnek oly intézkedése, mely a kötelékébe tartozó szövetkezeteket eltiltotta a felperestől való vásárlástól, nem minősül az általános üzleti forgalomban érvényesülő szabad versenyt tiltott eszközzel gátló és így a Tvt. rendelkezéseibe ütköző cselekménynek. A remuneráció 86. összegének meghatározásánál azt kell vizsgálni, hogy mennyi volt felfér esnek az al férésnél élvezett átlagos remunerációja. (Kúria 1931 jún .23 p n 4324/1929. sz.) Indokok : Felperes nem követelhet a veszteséges években ugyanakkora remunerációt, mint amennyit a legnagyobb nyereség idején kapott, hanem a fizetés kiegészítésére szolgáló remuneráció összegének meghatározásánál azt kell vizsgálni, hogy mennyi volt felperesnek az alperesnél élvezett átlagos remune-