Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

94 Hiteljogi Döntvénytár. Arányszámaid eső vállalattól járó nyugdíj átértékelésénél 82. összehasonlítási alap hiányában a nyugdíjasnak 1914. évi javadalmazásából kell kiindulni, amelyhez a bírói gyakorlat szerint a nyugdíjazásig elérhetett fizetésemelkedés hozzászámítandó. (Kúria 1931. jún. 16. P. II. 5499/1929. sz.) = Ugyanígy: Kúria, 1931. jún. 29. P. II. 7058/1930., mert a vállalatnak a felperessel azonos szolgálati idejű alkalmazottja 1914-ben nem volt. Közös vállalat elidegenítése 83. a társnak beleegyezése nélkül kártérítésre kötelez. (Kúria 1931. jún. 16. P. IV. 6244/1930. sz.) Indokok : A Pp. 534. §-a értelmében irányadó tényállás szerint: Az 1926. évben alakult T. tejipari vállalat be nem jegyzett közkereseti társaságnak elsőrendű alperes mellett tagja volt felperes is, aki abba 4000 P.-t befektetett. Mégis 1928. ápr. 25-én elsőrendű alperes, a felperes tudtával és beleegyezésével, a fizetésképtelenné vált cég egyedüli birtokosaként kért és folytatott le csődönkívüli kényszeregyességi eljárást, amelyben az O. H. E. közreműködésével 1928. jún. 8-án 50%-os magánegyesség jött létre. Később, 1928. nyarán pedig elsőrendű alperes a vállalatot (vevőkört és berendezést) a felperes hozzájárulásának kikérése nélkül átruházta az Á. É. r.-t.-ra, lényegileg főként annak fejében, hogy az átvevő a hitelezőket a kényszeregyességi 50%-os hányad helyett majd 15—20%-kal kielégíti, elsőrendű alperest pedig egyévi felmondási idővel havi 500 P fizetéssel ügyvezető igazgatóként alkalmazza. Elsőrendű alperesnek az az eljárása, hogy a közös vállalatot a felperesnek mint társának beleegyezése nélkül önkényesen elidegenítette, fölhasználásával annak a helyzetnek, hogy a kényszeregyességi eljárásban előzetes megegyezésük folytán,, egyedüli birtokosként ő szerepelt, egymásközt társtagi jogviszonyukban szerződésellenesnek minősül és így a felperes javára kártérítésre ad jogalapot. A kártérítés érvényesítésétől nem tagadható meg a bírói jogsegély a miatt, hogy felperes társtagi minőségének a kényszeregyességi eljárásban történt egyetértő elhallgatásával kapcsolatos a vállalatnak elsőrendű alperes által történt egyoldalú átruházása. Mert bár a felperesnek és elsőrendű alperesnek kényszeregyességi ez a magatartása beleütközik az 1410/1926. M. E. sz. rendeletbe, mely a kényszeregyességi bíróságnak és a