Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hiteljogi Döntvénytár. 79 Ez az ígéret pedig az alperes részvénytársaságot kötelezi, mert a vezérigazgató jogosult arra, hogy a társaságnak teljesített közvetítői szolgálatok díjazására a társaság nevében ígéretet tegyen. Ezért ha a felperes a fellebbezési tárgyaláson előterjesztett bizonyítási indítványához képest a vezérigazgató leveleinek valódiságán kívül azt is bizonyítja, hogy a vétel ügyében végzett eljárásával az ügyletkötést előmozdította s hogy az alperes részvénytársaság a birtokvételből üzleti haszonra tett szert, akkor a felperes az alperes részére végzett közvetítő tevékenységéért az alperestől díjat követelhet. Ebben az esetben a díj mennyiségét a felperes szolgálatainak értékelésére jelentőséggel bíró körülmények mérlegelésével a Pp. 271. §-a alapján kell megállapítani. Minthogy az ügy csak az előbb megjelölt vitás ténykérdések tisztázása után lesz végeldöntésre alkalmas, a fellebbezési bíróság ítéletét a Pp. 543. §-a értelmeben fel kellett oldani. Részvénytársaság. 68. A külföldi részvénytársaság magyarországi bejegyzett képviselete nem tekinthető amattól különálló jogi személynek. (Kúria 1931 ápr 30 p yIL 936/1930> szg Indokok: Külföldi részvénytársaságok, ha üzleteiket a magyar korona országaiban saját cégük alatt fiókintézet vagy ügynökség által folytatni kívánják, a K. T. 210. §-a értelmében kötelesek cégüket annál a törvényszéknél bejegyeztetni, amelynek területén fiókintézetüket vagy ügynökségüket felállítani szándékoznak. A külföldi részvénytársaság a bejegyzés alkalmával alapszabályainak bemutatása mellett — a K. T. 211. §-a értelmében — egyebek között azt is kijelenteni köteles, hogy belföldi képviselőségének jogcselekményeit magára nézve kötelezőknek ismeri el. A K. T.-nek ezek a rendelkezései nem hagynak fenn kétséget aziránt, hogy a törvény idézett rendelkezéseiben megjelölt esetben maga a külföldön már megalakult társaság az, amely a belföldön való bejegyzés által az itteni működésre jogot nyer s amely ebből folyóan üzleti tevékenységet folytat, s hogy viszont nem lehet szó arról, hogy az itteni bejegyzés következményeképpen a fiók, ügynökség vagy képviselet ruháztatik fel a társaságtól különálló jogalanyisággal.