Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

66 Hiteljogi Döntvénytár. is bizonyul be, mert ez csak ellene indítható hasonló keresetre szolgálhat jogos alapul, de erre a körülményre a jogsértőnek talált magatartást tanúsító fél mentségéül sikerrel nem hivat* kozhatik, minthogy még a sérelmes eljárást kezdeményező féllel szemben sem szabad az üzleti versenyt azonos sérelmes módon folytatni. Váltó. 1. 39—41. Ha az ügyvéd a váltót olyan díjlevéllel kapta, amelyben nagy összegű díjazást túlnyomóan annak ellenértéke fejében kötött ki, hogy a másik félre utóbbi ellen harmadik személy által folytatott perben kedvező határozatot eredményező bizonyítékról tud, amelyet az alperes ellen különben felfedni nem hajlandó, a díjlevélbe foglalt megállapodás a jóerkölcsökbe ütközik és ezen ügylet alapján az ügyvéd még azt az összeget sem követelheti, amelyet teljesített munkájával különben kiérdemelt. 2. A váltó eredete felől annak megszerzője abban az esetben sem tartozik előzetesen tudakozódni, ha sem ő, sem előzője nem folytat oly foglalkozást, amellyel nagymennyiségű áru eladása vagy értékének megfelelő nagyobb összegről kiállított váltó leszámítolása együtt szokott járni. 3. Ha a váltó adása házastársak között vagyonjogi követelésre történik is, közjegyzői okiratra az 1886 :VII. tc. 24. § 1. bek.-nél fogva szükség nincsen. 1. Az alperes r.-t. ellen volt vezérigazgatója által indított perben utóbbi egyességi ajánlatát az alperes ném fogadta el. Ekkor az az ügyvéd, akitől a felperes a váltót kapta, az alperessel azt közölte, hogy neki olyan bizonyítékai vannak, amelyek az alperes részére kedvező ítéletet eredményezhetnek és ezeket a bizonyítékokat hajlandó az alperes rendelkezésére bocsátani, ha ügyvédi megbízást és megfelelő díjlevelet kap. A felperes vitatja, hogyha a clíj levél kiállítása a jóerkölcsökbe ütközik is, akkor is követelheti a váltó alapján azt az összeget, amelyet az, akitől ő a váltót kapta, az alperes ellen vezér-