Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 57 lakóházat jogellenesen elfoglalva tartották s ezáltal megakadályozták, hogy a felperes azt a csődtömeg részére hasznosítsa, kötelezettekké váltak arra, hogy ebből a csődtömegre háramlott hátrányt megtérítsék. Viszont azonban alapos a felperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel mellőzte annak a kimondását, hogy ez a kötelezettség az alpereseket egyetemleg terheli, mert jogellenes magatartásukkal a kárt közösen követték el, ennek megtérítéséért tehát az anyagi jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek. A kifejtettek folytán a kir. Kúria kiemelve azt, hogy a fellebbezési bíróság által a birtokbaadására kitűzött határidő rendkívüli közelségére való figyelemmel méltányosnak mutatkozik, hogy erre a Pp. 397. §-a érteimében hosszabb határidő tűzessék ki, a fellebbezési bíróság ítéletét az alperesek felülvizsgálati kérelme folytán részben s akként változtatta meg, hogy a birtokbaadás idejét 1930. augusztus 1. napjára tette. Közvetítői jutalék mérséklése 35. nem foghat helyt, mert a szerződésen alapuló kötelezettség mértékének kérdésében a Kt. 546. §-ából is következő jogszabály az, hogy a kötelezettség összegszerű terjedelme tekintetében a szerződő felek akaratmegegyezése az irányadó. A felperes a neki alperes által kötelezett közvetítői jutalékot perli. Utóbbi annak mértéke ellen nem tesz kifogást, hanem csupán időelőttiséggel védekezik. A jutalék összegszerű helyességét és fennállását a per során meghallgatott alperesi cégtag kifejezetten el is ismeri. A fellebbezési bíróság ennek ellenére az 5 °/0-ban kikötött jutalékot 3 °/o"ra mérsékelte. — A Kúria az 5%-ot ítéli meg. (Któa lm 2 p vn 471/lm sz ) Indokok : Helyesnek fogadta el a kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak helyesen megindokolt azt a jogi álláspontját, amely szerint : a vevő által már legnagyobb részében tényleg lefizetett nettó vételárösszeg (35,400 sv. fr.) után a felperest a jutalék jogszerűen megilleti. Nem tette azonban magáévá a kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak azt a jogi felfogását, amely szerint a felperest jutaléka címén a fentemlített vételárösszeg (35,400 sv. fr.) után a nem vitás megállapodás szerinti 5 °/0 helyett, ennek méltányos lemérséklésével, csupán 3 °/o illetné meg ; mert a szerződésen alapuló kötelezettségek mérvének kérdésében, tehát a perbeli jutalék fizetésére vonatkozó alperesi kötelezettség mérvének