Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)
52 Hiteljogi Döntvénytár. szerződés hatévi tartamára számítva, összesen 3600 pengőt tesz ki. Az elmaradt nyereséget ugyanis a szerződésnek egész hatévi tartamára meg kellett állapítani, mert a szerződés tartamából pár nap híján öt év már eltelt és a fentidézett tényállás szerint a felperes mindeddig nem helyezkedett el díjazással járó más foglalkozásban ; azt pedig az alperes nem állította, hogy az elhelyezkedés elmaradása a felperesnek felróható lenne. 2. (Kúria 1930. ápr. 2. P. VII. 2103/1929. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság a mindkét peres fél által megtámadott, most felülvizsgálandó ítéletében a kir. Kúriának fentemlített ítéletére hivatkozással — ítéleti döntésének egyedüli alapjául — azt a kérdést tette vizsgálata tárgyává, hogy a felperesnek a fent kiemelt alperesi szerződésszegés oki következményeként számszerűen, illetve mennyiségileg mi kára származott? Az, hogy a peres gépet a maga egészében az alperestől megvett felperesnek abból, miszerint ezt a gépet a maga egészében az alperestől egyáltalán meg nem kaphatta, de még az alperest megilletett kétharmad részében is csak évek multán mehetett a peres gépre vonatkozó vételi ügylet teljesedésbe, kára feltétlenül származott, egészen kétségtelen, ami bizonyításra nem is szorul ; alaptalanul panaszol ebből folyóan az alperes felülvizsgálati kérelmének tartalmából kiolvashatóan, egész általánosságban a miatt, hogy a jelen esetben elsősorban a .kár fennforgása lett volna a fellebbezési bíróság által megállapítandó, ami különben meg is történt. A fent kiemelt alperesi szerződésszegésből eredően, a felperest ért károsodás mérvét illetően, a felperes az alperes által neki (a felperesnek) azáltal okozott kárát, hogy a perbeli lokomobil, hétvasú eke és szerszámok tulajdonának további egyharmad részét biztosítani nem tudta s így ettől elesett, 2902 P 27 f-ben számította fel, amit a fellebbezési bíróság a kereset indítástól folyó törvényes kamataival részére meg is ítélt. Minthogy a fellebbezési bíróságnak az idevonatkozóan helyesen megindokolt ítéleti döntése nem sérti az anyagi jogot, ezért az alperes felülvizsgálati kérelmének az ezen fellebbezési bírósági döntés ellen irányuló része alaptalan. Alapos azonban az alperesnek azt vitató felülvizsgálati panasza, hogy anyagi jogszabályt sért a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja és ebből folyó ítéleti döntése, amely szerint a felperes részére elvont haszon címén való kártérítés fejében olyan természetben szolgáltatandó terménymennyiséget vagy