Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

44 Hiteljogi Döntvénytár. A feljelentés visszavonását illetően a felperes vitatta, hogy a feljelentés visszavonásával kötelezettségének eleget tett s az a körülmény, hogy az eljárás nem a visszavonás folytán, hanem K. Sándor halála miatt lett megszüntetve, nem róható fel az ő terhére. Ez az álláspontja azonban azért téves, mert a feljelentés visszavonása csak akkor szolgálhatna alapul E. Sándor, illetőleg az alperesek kötelezettségének megállapítására, ha a visszavonás a törvénynél fogva az eljárás megszüntetését vonta volna maga után, ez viszont, figyelemmel a Btk. 343. és 358. §-aira, csak akkor következett volna be, ha E. Sándor a felperesnek fizetéses alkalmazottja. Már pedig a csatolt büntetőiratoknál elfekvő szerződés szerint E. Sándor a felperesnek bizományosa volt. A feljelentés visszavonásával tehát a felperes nem tett eleget kötelezettségének, mert az nem vezethetett s nem is vezetett a szándékolt eredményre. Igaz ugyan, hogy ezenkívül a felperes a büntetőbírósághoz beadott kérvényében azt a kijelentést is tette, hogy E. Sándor nem tartozik neki, ezt a kijelentését azonban megcáfolja nemcsak E.-nak az E) alattiban tett kötelező nyilatkozata, hanem az a körülmény is, hogy E. Sándor örökösei az E) alattiban meghatározott összeg erejéig jogerősen marasztaltattak. Ha tehát a felperes ennek ellenére további olyan nyilatkozatokat tett volna, hogy E. Sándor a feljelentés tárgyává tett büntetendő cselekményt nem követte el, ezek a nyilatkozatok csak a bíróság félrevezetésére szolgáltak volna s amennyiben a felperes az E) alattiba foglalt kötelezettségvállalás fejében ilyen módon érte volna el az eljárás megszüntetését, ez az eljárás a jóerkölcsökbe ütközött volna ; az E) alattiban tervbe vett eredményért kikötött ellenértéket tehát ebből az okból nem követelhetne. Raktárjeggyel való károsítás. 26. Noha a raktárjegy az árut nem helyettesíti, s ha hemutatóra szól is, a bemutatónak az áru kiadásának követelésére nézve jogot nem ad, az a raktárvállalat, amely a beraktározó fél kívánságára, tudva azt, hogy ez a raktárjegy segítségével pénzkölcsönt kíván szerezni, a raktárjegyet úgy állítja ki s ezzel a kölcsönadó megtévesztésében közreműködik, utóbbi kárát megtéríteni köteles. A felperes perben nem álló személynek pénzkölcsönt adott.azon raktárjegy ellenében, amelyet az alperes utóbbinak ott beraktározott árujáról bemutatóra kiállított s ezen perben kártérítést követel az alperestől, mert