Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 39 hitelezők üzleti követeléseit ki is fizette, hanem azért, mert nem tudakozódott a felperesnél, s noha utóbbi a hitelezők felhívása ellenére követelésére nem jelentkezett, marasztalta. Szolgálati szerződés. 20. Ha a karácsonyi és újévi juttatás, bár négy éven át, az igazgatóság külön elhatározásán alapult, az csak esetröl-esetre elhatározott ajándéknak minősül s ezt az elbocsátott tisztviselő még akkor sem követelheti, ha az elbocsátást megelőző időre az elbocsátás után ilyen juttatást az igazgatóság a többi tisztviselő részére megszavaz. A felperes az alperes r.-t. ellen, amelynek vezérigazgatója volt, a többi között karácsonyi és újévi segély címén is követelést érvényesített. Az alperes az 1922—1925. évekre az alkalmazottaknak félhavi fizetést mindenkor karácsonyi ajándék, másik félhavi fizetést pedig mindenkor újévi ajándék címén utalt ki. A vonatkozó igazgatósági ülési jegyzőkönyvek egyikében az addigi szokásra is hivatkozás történik. Az 1926. évre alperes nem szavazta meg a felperes részére a karácsonyi és újévi ajándékot, ellenben felperes elbocsátása után ezeket a többi tisztviselő részére megszavazta. — A Kúria a címbeli álláspontnál fogva a felperest elutasítja. (Kúria 1930. márc. 19. P. II. 7047/1929. sz.) Indokok : Az a körülmény, hogy ennek a juttatásnak meg vagy meg nem adása az igazgatóság külön elhatározásától függött, kétségtelenné teszi, hogy ez csak esetről-esetre elhatározott ajándék volt, amely ennél a természeténél fogva csak akkor volna követelhető, ha az annak fizetésére vonatkozó egyoldalú kötelezettségvállalás már megtörtént volna. Az 1926. évre azonban alperes nem szavazta meg felperes részére a karácsonyi és újévi ajándékot ; abból pedig, hogy felperes elbocsátása után ezt az ajándékot a többi tisztviselő' részére megszavazta, felperesnek az ajándék követelésére való igénye nem származik. Közkereseti társaság. 21. Ha a közkereseti társaság tagjai az üzletet másoknak engedték át, de utóbbiak kívánságára annak tagjai egyelőre célszerűségi okokból kilépésüket függőben tartották, a tagok egymással szemben a közkereseti társaság jeloszlásának kimondására mégis perelhetnek. A peresfelek — testvérek — az általuk folytatott üzletet nővéreiknek engedték át, de egyelőre nővéreik kívánságára, bár a társasviszonyt egymással tényleg megszüntették, úgyhogy a felperes kiválása mellett az üzletet egyedül