Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

28 Hiteljogi Döntvénytár. nyugdíjszabályzat szerint biztosított magasabb lakbérpótlékot vette számí­tásba az 1926 : XVI. tc. IV. § 2. bek. utolsó mondatában foglalt rendelkezés méltányos értelmezésével. Ezt a számítást a Kúria nem tartja méltányosnak abban az esetben, ha a" szolgálatadó vagyonának teljes mértékben (116 °/o arányszám) átmentése következtében a nyugdíjnak a hivatkozott törvény alapján teljes mértékben átértékelése forog fenn, ami a jelen esetben fennáll. Ezért a Kúria a peresfelek által felhozott kiszámítási alaptól eltérően ejtette meg a számítást és a felperes részére megállapított törzsfizetésen felül ennek csak 20 vette számításba lakbérpótlékként. — A Kúria ezenkívül a címbeli elvi álláspontokat foglalja el. (Kúria 1930. jan. 28. P. II. 4730/1929. sz.) Indokok: Minthogy felperest 33 évi nyugdíjba beszámítható szolgálati ideje után a nyugdíjának kiszámítása alapjául szolgáló összegnek nem vitásan 95"2 °/0-a illeti meg, a hivatkozott tc. 4. § utolsó bekezdésének rendelkezése szerint, e járandóság számszerű összegének, az alperes arányszámának megfelelő és pengő érték­ben fizetendő 116 %-a az az összeg, melyet a felperesnek átérté­kelt nyugdíj járandósága fejében az alperesek fizetni tartoznak éspedig feltétlenül, mert az irányadó nyugdíj szabályzat 27. §-ában a nyugdíjat a keresetnélküliség idejére csak arra az esetre kor­látozza, ha az alkalmazott állását a szolgálatadó felmondása folytán vesztette el, a szolgálatképtelenségből származó nyugdíj­igénynél azonban ilyen korlátozás a nyugdíj szabályzatban nincs. A fellebbezési bíróság által kimondott korlátozás tehát, tekin­tettel az 1926: XVI. tc. 27. §-ára is, jogszabályt sért. Különösen amikor a munkaadó által a leromlott értékű pénzben adott fizetés a háborút megelőző időben élvezett fizetés értékével, a változott gazdasági viszonyokkal, munkabérekkel, az alkalmazott szolgálati idejével és az általa betöltött állással összehasonlítva, alacsony összegben határoztatott meg, az igény­jogosult által utoljára élvezett fizetés mérve nem lehet aka­dálya annak, hogy a bíróság, a fenntebb hivatkozott tc. 1. §-ának korlátai között, az igényjogosult részére átértékelve magasabb összegű nyugdíjat állapítson meg. A méltányosság követelményeivel ugyanis nem volna össze­egyeztethető, hogy az alkalmazottak jogosan igényelhető nyugdíja azért állapíttassák meg kisebb összegben, mert a munkaadója az alkalmazottai fizetését a pénz értékének leromlása idején, avagy utóbb a vagyonátmentési aránynak megfelelően nem rendezte. Zálogbaadott részvények alapján kit illet a szavazó jog? 11. A zálogbaadott részvény alapján a szavazó jog ellenkező megállapodás híján nem száll át a záloghitele­zőre, hanem megmarad a zálogbaadó részvényesnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom