Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. bontáshoz nyílik joga a másik félnek, hanem csak ahhoz, hogy a szerződéses viszonyt időközben'is hat hétre felmondhassa. A felperes vendéglős perli az alperes E . . . .-i kört kártérítésre a miatt, hogy utóbbi őt rögtöni hatállyal kitette. — A Kúria a címbeli álláspont kijelentése mellett hatheti felmondási időre kiszámított kártérítésben (elmaradt haszonban) marasztalja az alperest, mert a három évre kötött szerződés lejárat előtt hat héttel bármelyik fél részéről felmondható volt. Ehhez képest, noha a felperes szerződésszegése megállapítást nyert, az alperesnek csak ahhoz nyílt joga, hogy a szerződéses viszonyt időközben is hat hétre felmondhassa. (Kúria 1929. dec. 4. P. IV. 4354/1929. sz.) Indokok : . . . E tényállásból folyóan okszerűen állapította meg a fellebbezési bíróság, hogy a felperes szerződésszegő voltára tekintettel, az alperesnek a szerzó'dés idő előtt megszűntetéséhez való joga megnyílt. A szerződés harmadik bekezdése értelmében a szerződéses viszony tartama három év, mely lejárat előtt hat héttel bármelyik fél részéről felmondható, a rendkívüli felmondások szem előtt tartott eseteit kivéve azonban egy fél sem szűntetheti meg azt korábbi felmondással. Az alperes alaptalanul vitatja azt, hogy a rendkívüli felmondás kikötése alatt voltakép rögtönös felbontás értendő, mert ha a felek jogviszonyának természete meg is okolná a rögtönös felbontás kikötésének helyénvaló voltát, a szerződés idevágó rendelkezésének ily értelmezését kizárja az, hogy a szerződés világos szövege ezzel ellentétben kifejezetten rendkívüli felmondásban szabja meg a szerződésszegés következményét. E szerint alperesnek — noha a felperes szerződésszegése bekövetkezett — a szerződéses kikötés értelmében csak ahhoz nyílt joga, hogy a szerződéses viszonyt a kikötött időtartamra tekintet nélkül, időközben is hat hétre felmondhassa. Alaposan támadja az alperes, hogy ily tényállás alapján a fellebbezési bíróság az anyagi jogszabályok helytelen alkalmazásával marasztalta őt a hároméves szerződés egész hátralévő részéhez igazodó kártérítésben annálfogva, hogy a felperest önhatalmúlag rögtönös hatállyal tette ki működési köréből. Ugyanis, ha a szerződés nem is adott jogot az alperesnek, hogy a felperest szerződésszegése miatt nyomban kimozdítsa vállalkozásából, ahhoz a kifejtettek szerint kétségtelenül joga nyílt, hogy a szerződésszegés alaposnak bizonyult megállapításakor a felperesnek hat hétre felmondjon, tehát annak, hogy jogos időelőtti felmondás helyett a felperest a vezetésére bízott üzemből önhatalmúlag eltávolította, csak az lehet a jogszerű követ-