Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 13 nek. Kitűnik továbbá az 1925. évi június hó 9-i levélből, hogy a P.-féle ügy rendezve nincs, hogy 30,000 dollár névértékű kötvényt kitevő franco valuta nem szolgáltatható ki, mert az értékek jogellenesen máskép használtattak fel. Megállapítható ezekből a vezérigazgatóhoz intézett levelek tartalmából, hogy az ügyvezetés tekintetében nem a részvényesek által alakított bizottság, hanem a régi törvényes igazgatóság funkcionált s e részben a kir. ítélőtáblának az ismertetett jegyzőkönyvek és levelek tartalmából eredőleg az a meggyőződése, hogy a bizottság létesítése főként azt a célt kívánta szolgálni, hogy a VI.-rendű alperes által a bank szanálására adott P/g milliárd korona pénzösszeg hovafordítása tekintetében a vezérigazgató keze, a hitelező részvényes érdekében, bizonyos mértékben megköttessék. De a fentiektől eltekintve is, a kir. ítélőtáblának az a nézete, hogy a részvényesek megbízásából alakított fentjelzett bizottság az igazgatóság hatáskörét magához nem ragadhatta, mert elsősorban a K. T. 179. § 1. pontja értelmében az igazgatóság megválasztása, elmozdítása és felmentése tárgyában a közgyűlés van hivatva határozni s másodsorban, mivel az igazgatóság hatásköre korlátlan, annak bárminemű, még az alapszabályokban vagy közgyűlési határozatokban megállapított korlátozása harmadik személyekkel szemben joghatállyal nem bírnak (K. T. 190. §). Az igazgatóság hatáskörének ez a korlátnélkülisége annyira teljes, hogy az igazgatóság a közgyűlésnek törvény vagy alapszabályellenes határozatait sem köteles foganatosítani, s ha ezeket mégis foganatosítaná, az alapszabályok megsértése miatti felelőssége alól nem szabadulna. Az a cselekvési folyamat tehát, hogy a részvényesek megbízásából egy bizottság alakult, amelyet jogokkal és kötelességekkel a részvényesek véltek felruházhatónak, s amely bizottság azután az igazgatóság tagjaival érintkezésbe lépve, a részvénytársaság ügyeivel tényleg foglalkozott, semmikép sem tekinthető az igazgatóság hatáskörét magához ragadó cselekvésnek, mert a részvényesek ily ténykedést sem a valóságban, sem pedig jogilag nem eszközölhetnek. Jogilag a részvényes ily cselekvést nem eszközölhet, mert a K. T. 176. §-a kimondja, hogy mindazokat a jogokat, amelyek a részvényeseket a társaság ügyeiben illetik, a részvényesek összesége a közgyűlésen gyakorolja, de a valóságban sem ragadhatják magukhoz e részvényesek az igazgatóság hatáskörét s annak gyakorlására maguk helyett bizottságot sem küldhetnek ki, éspedig azért nem, mert a fent előadottakból kitűnőleg ilyen, magát az igazgatóság helyére feltoló alakulás tényei-