Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

10 Hiteljogi Döntvénytár. sági tagsági minőségük alapján állapíttatván meg, közömbös, hogy egyes, az igazgatóságban is résztvett alperesek igazgató­sági tagsága mikor szűnt meg. Alaptalan az időelőttiségre alapított kifogás is, mert a jó­hiszemű harmadik személy nem tartozik bevárni a részvény­társaság teljes kényszerfelszámolását, az e perben a joghasonló­ság elve alapján alkalmazott K. T. 189. § második bekezdés ily bevárási kötelességet elő nem ír és ily bevárási kötelezettség meg­állapítása nagyfokú méltánytalanság volna, mert azt eredmé­nyezné, hogy a károsultnak évekig várni kellene, amíg meg­állapítható, hogy a kényszerfelszámolás alatt álló részvénytár­saságtól mitsem vagy egy minimális kvótát kap és csak azután léphetne fel a káráért egyetemlegesen felelős személyekkel szemben. I-rendű alperesre vonatkozóan kiemeli a kir. törvényszék, hogy nem vette figyelembe azt a védekezést, hogy ő (I-rendű al­peres) mint egy részvényes csoport képviselője járt el; annak, hogy ez az alperes, aki különben igazgatósági tagja is volt a banknak, mint részvénycsoport képviselője járt volna el, az 1925. évi április 1-i jegyzőkönyvben mi nyoma sincs és ezen alperes felelősségének megszűntetésére az a körülmény, hogy a részvényesek 1925. évi június 25-i ülésén, a teljes összeomláskor már szükségesnek látta képviselői minőségének feltűntetését, egyáltalán nem alkalmas. Vl-rendű alperes felelőssége szempontjából közömbös, hogy a csendes felszámolás lebonyolíthatása érdekében újabb pénz­áldozatot hozott. Ezek az újabb pénzáldozatok azért történtek, mert Vl-rendű alperes fennállott követelései megmentését cé­lozta, a mentés nem sikerült s a még pénzáldozattal járó men­tési kísérlet sem alkalmas a törvényellenes magatartás előidézte felelősség csökkentésére vagy megszüntetésére. Áttérve VII-rendű alperes ellen támasztott felperesi igényre, előrebocsájtja a kir. törvényszék, hogy mindazt, amit a felperes ezen alperes büntetőjogi felelősségéről mond, közömbös egyrészt azért, mert ezen polgári perben nevezett büntetőjogi felelőssége meg nem állapítható, másrészt azért, mert a kir. ügyészség meg­szűntetvén VII-rendű alperes ellen a büntető eljárást, magánjogi igény azon az alapon, hogy VII-rendű alperes magánjogi felelős­ségét maga után vonó büntetendő cselekményt követett el, meg nem konstruálható. A cég a cégvezető törvényes hatáskörében kötött ügyle­teiért, jogi hatásokat szülő cselekedeteiért felelősséggel tartozik. Megfordítva a dolog nem áll. A cégvezető saját személyében a cégért felelősséggel nem tartozik : a cégvezetőnek károsító cse-

Next

/
Oldalképek
Tartalom