Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

10 Hiteljogi Döntvénytár. sági tagsági minőségük alapján állapíttatván meg, közömbös, hogy egyes, az igazgatóságban is résztvett alperesek igazgatósági tagsága mikor szűnt meg. Alaptalan az időelőttiségre alapított kifogás is, mert a jóhiszemű harmadik személy nem tartozik bevárni a részvénytársaság teljes kényszerfelszámolását, az e perben a joghasonlóság elve alapján alkalmazott K. T. 189. § második bekezdés ily bevárási kötelességet elő nem ír és ily bevárási kötelezettség megállapítása nagyfokú méltánytalanság volna, mert azt eredményezné, hogy a károsultnak évekig várni kellene, amíg megállapítható, hogy a kényszerfelszámolás alatt álló részvénytársaságtól mitsem vagy egy minimális kvótát kap és csak azután léphetne fel a káráért egyetemlegesen felelős személyekkel szemben. I-rendű alperesre vonatkozóan kiemeli a kir. törvényszék, hogy nem vette figyelembe azt a védekezést, hogy ő (I-rendű alperes) mint egy részvényes csoport képviselője járt el; annak, hogy ez az alperes, aki különben igazgatósági tagja is volt a banknak, mint részvénycsoport képviselője járt volna el, az 1925. évi április 1-i jegyzőkönyvben mi nyoma sincs és ezen alperes felelősségének megszűntetésére az a körülmény, hogy a részvényesek 1925. évi június 25-i ülésén, a teljes összeomláskor már szükségesnek látta képviselői minőségének feltűntetését, egyáltalán nem alkalmas. Vl-rendű alperes felelőssége szempontjából közömbös, hogy a csendes felszámolás lebonyolíthatása érdekében újabb pénzáldozatot hozott. Ezek az újabb pénzáldozatok azért történtek, mert Vl-rendű alperes fennállott követelései megmentését célozta, a mentés nem sikerült s a még pénzáldozattal járó mentési kísérlet sem alkalmas a törvényellenes magatartás előidézte felelősség csökkentésére vagy megszüntetésére. Áttérve VII-rendű alperes ellen támasztott felperesi igényre, előrebocsájtja a kir. törvényszék, hogy mindazt, amit a felperes ezen alperes büntetőjogi felelősségéről mond, közömbös egyrészt azért, mert ezen polgári perben nevezett büntetőjogi felelőssége meg nem állapítható, másrészt azért, mert a kir. ügyészség megszűntetvén VII-rendű alperes ellen a büntető eljárást, magánjogi igény azon az alapon, hogy VII-rendű alperes magánjogi felelősségét maga után vonó büntetendő cselekményt követett el, meg nem konstruálható. A cég a cégvezető törvényes hatáskörében kötött ügyleteiért, jogi hatásokat szülő cselekedeteiért felelősséggel tartozik. Megfordítva a dolog nem áll. A cégvezető saját személyében a cégért felelősséggel nem tartozik : a cégvezetőnek károsító cse-