Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 157 gyakorlat szerint nem vonhat maga után olyan jogkövetkezményeket, amelyeket a törvénybeiktatott vasúti szolgálati rendtartás meg nem enged és ehhez képest- nem is vonhatja maga után alperesnek azt a kötelezettségét sem, hogy a felperest a nyugdíjszabályzatban megállapított feltételektől eltérően és az érvényben lévő nyugdíj szabályzat tilalma ellenére nyugdíjban részesítse. Kegydíjat pedig alperes amúgy is fizet a felperesnek. Nem sértett tehát anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróság, midőn felperes nyugdíjigény megállapítására és havi 90 P nyugdíj fizetésére irányuló keresetének nem adott helyt. IV. (Kúria 1930. okt. 16. P. II. 1581/1930. sz.) Indokok: Helyes és a kir. Kúria jogegységi tanácsa 42. sz. polgári döntvényének megfelelő a fellebbezési bíróságnak kellőkép megokolt az a döntése, hogy a felperesi jogelődöt csupán hathavi felmondási idő illette meg. Ha az alperes cég alaptőkéje 2 milliárd korona, vagyis 160,000 P volna és a malom épületei és ezek berendezése 1.000,000 pengőt érne is, ez alapon az alperes vállalata még a nagyüzemek közé sem volna sorozható. A felperesi jogelőd igazgatói címének a fellebbezési bíróság által perrendszerűen megállapított működési és hatáskör s azon tény mellett, hogy a nevezettnek cégjegyzési jogosultsága sem volt, súlya és jelentősége nincs, nincs súlya annak, hogy az igazgatói címmel bírt-e. Alperes a felperesi jogelődnek 1928. március 1-én mondott fel. Minthogy az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 2. §-ának utolsó bekezdése szerint a felmondás csak a hó utolsó napjára szólhat, az 1928. évi március hó 1. napján eszközölt ez a felmondás joghatályosan 1928. évi szept. hó 30. napjára történtnek veendő. A felmondási időre (1928 ápr. 1.—1928. szept. 30.) a felperest megillető illetményekbe ekként csak az 1928. évi április havi illetmény számítható be, de nem a március hóra folyósított illetmény is. Tisztességtelen versenycselekmény I. 100—101. elkövetése azáltal, hogy valaki külföldi cég által forgalomba hozott gyanús árut —bár köz- és jogos