Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

148 Hiteljogi Döntvénytár. lökre kötelező, nem utóbbiak által szorgalmazandó, hanem a munkaadó kötelessége. A peresfelek között a szolgálati viszony kb. 12 évig tartott. A munkaadó szövetkezet alperes azzal védekezik, hogy a felperesnek kellett volna a nyugdíjintézetbe való felvételét szorgalmazni. — Figyelmet érdemel, hogy a Kúria felhívta a feleket, hogy beadványban egyezően terjesszék elő, hogy a szolgálati viszony megszűnésekor a felperes végleges minőségben az alperesnél tíz szolgálati évet már betöltött-e, de minthogy a felek erre nézve a tényállást nem egyezően terjesztették elő beadványukban, a Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét feloldja. ^ ^ g> p ^ Indokok : A nyugdíj kérdésében a felek közötti jogviszonyt szerződés joghatályával az alperes nyugdíjintézet alapszabályai szabályozzák. Abból, hogy a 2. § második bekezdése az igazgatóság hozzájárulásától teszi függó'vé a negyvenedik életévüket túlhaladott tisztviselőknek a nyugdíjintézetbe való belépését, nem következik, hogy minden más esetben a végleges tisztviselőknek a nyugdíjintézetbe való felvételüket maguknak kellett szorgalmazniok. Amennyiben tehát felperes végleges minőségben volt alkalmazva, az alperes tartozott volna őt a szolgálatbalépésének időpontjától, illetve véglegesítésétől kezdve a nyugdíjintézetbe felvétetni és a nyugdíj szabályzat 4. § aj pontjában írt belépési díjat és a b) pontban írt évi hozzájárulást a 4. § a) alatti rendelkezések utolsó bekezdése szerint a felperes fizetéséből levonni és a nyugdíjalaphoz juttatni. A nyugdíj szabályzat 13. §-a 10 évi szolgálat után nyugdíjjogosultságot biztosít. Tekintettel arra, az anyagi-jog helyes alkalmazása szempontjából tisztázandó az a kérdés, hogy a felperes az alperesnek végleges minőségben alkalmazott tisztviselője volt-e és ha igen, mióta, nevezetesen ilyen volt-e a nyugdíjintézetbe az alperes szerint 1920. május 1-én történt belépése előtt is. Amennyiben ugyanis megállapítást nyerne az, hogy a szolgálati viszony megszűntekor a felperes végleges minőségben az alperesnél 10 szolgálati évet már betöltött : a nyugdíj szabályzat fenti rendelkezései értelmében a felperes nyugdíjra jogosult. Minthogy a felek a kir. Kúria felhívására a beadványaikban a vonatkozó tényállást nem egyezően terjesztették elő, a fellebbezési bíróság pedig ellenkező jogi álláspontjánál fogva e részben a tényállást nem tisztázta : a Pp. 543. §-a szerint kellett eljárni.