Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hitel jogi Döntvénytár. 135 Egyebekben azonban az alperes panasza alapos, mert az ügy jelen állásában végeldöntésre nem alkalmas. Ugyanis a felperes a keresetnek a bírságra vonatkozó részét az alapszabályok 8. § c) pontjára alapítja, amely a nem a szövetkezetnél, hanem máshol vásárló tag által fizetendő' kártérítést összeg szerint is megállapítja ; azonban a felek egyező előadása szerint az alapszabályoknak ezt a rendelkezését csak az alakuló közgyűlés után egy évvel később tartott közgyűlés határozta el, az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok pedig csak azt a rendelkezést tartalmazták, hogy a nem a szövetkezetnél, hanem máshol vásárló tag kártérítéssel tartozik. Minthogy pedig a később elfogadott alapszabályoknak nincs visszaható erejük, az utóbb elfogadott alapszabályok életbelépte előtti időre az alperes csak annyiban vonható felelősségre, amennyiben eljárásával a szövetkezetnek kárt okozott. A fellebbezési bíróság sem a valósággal okozott kár kérdésével nem foglalkozott, sem az újabb alapszabályok életbelépése idejét nem állapította meg, ezért ítéletének az üzletrész tőke és kamatát meghaladó részét, ideértve a költség viselése felől intézkedő részét is, a felülvizsgálati költség egyidejű megállapítása mellett fel kellett oldani. Csőd. 86. Noha a közkereseti társasággal együtt ennek tagjai is kérték a cs ödönkívüli kény szer egy ességi eljárást és utóbb a létrejött kény szer egy esség értelmében az OHE kérelmére a társasági tagok ingatlanainak értékesítését is elrendelték, az utóbb csak a közkereseti társaság vagyonára nyitott csődben a csődtömeggondnok a társaság tagjai jogcselekményei megtámadására nem jogosult. A közkereseti társasággal együtt a Ke. rendelet értelmében annak két tagja is kényszeregyességi eljárást kért; a kényszeregyesség létre is jött. Ennek értelmében az OHE kérelmére a kényszeregyességi hitelezők kielégitése végett a közkereseti társaság ingó vagyonával együtt tagjai ingatlanainak értékesítését is elrendelték. Utóbb csődöt nyitottak a közkereseti társaság ellen, annak két tagja ellen azonban nem. A kirendelt csődtömeggondnok pert indít a közkereseti társaság tagjai ellen annak a jogcselekménynek hatálytalanítására, amely szerint a társaság tagjai az ingatlanjutalékaikra vonatkozó osztályos egyesség megkötésével és az ingatlanok eladásával járó ügyvédi munkák elvégzéseért nagyobb összegről szóló díjlevelet adtak az általuk megbízott ügyvédnek. Utóbbi a kezeihez befolyt ingatlanvételárból a díjösszeg nagy részét a társaság megbízói hozzájárulásával visszatartotta. A csődtömeggondnok a pert az ügyvéd ellen is megindítja. — A Kúria is elutasítja a keresetet . (Kúria 1930. jún. 25. P. VII. 3253/1930. sz.)