Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 131 Betéti társaság kültagjai felelőssége. 83. /. A belépésük után a cégjegyzékbe csak hoszszabb idő múlva bejegyzett kültagok harmadik személynek a céggel belépésük előtt kötött, de belépésük után fenntartott ügyletből származó követelésért is beltagokként felelnek. — 77. A kölcsönadó, nem bejegyzett kereskedő által követelhető kosztkamat mértéke szempontjából az állapítandó meg, hogy a tekintetbe jövő egyes időpontokban mi volt a pénz értékének csökkenéséből eredő veszély viselésének ellenértékéül is kikötöttnek tekintendő kosztkamat mindenkori nagysága az ezen jogszerű gazdasági céllal számoló reális forgalomban. Az alpereseket a cégjegyzékbe kültagokul csak mintegy 1/2 évvel későbben jegyezték be belépésük után. A Kúria már korábban hozott ítéletében kimondotta, hogy az alperesek a felperesnek az utóbb csődbejutott betéti társasággal kötött, illetve fenntartott ügyleteiből származó követelésére nézve beltagokként felelnek. Az alperesek belépésükkor a felperesnek a céggel már előbb is folytatott üzleti viszonyából pénze volt annál kosztkamatozásra elhelyezve ; ez a pénz az alperesek belépése után is a cégnél maradt kosztkamatozásra, de a felperes azután is helyezett el a cégnél pénzeket ugyanazon célból és vett is fel a cégtől pénzeket. A fellebbezési bíróság az alperesek mellett felelőssége szempontjából kirekeszti a felperesnek belépésükkor fennállott követelését és annak kosztkamatait. — A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmére a címbeli álláspontot foglalja el. A Kúria elutasítja alpereseknek a kosztkamat érvényesíthetőségére vonatkozó panaszát, de a kosztkamat megengedhető mértékére nézve a címbeli álláspontot foglalja el. (Kúria 1930. jún. 27. P. IV. 3194/1930. sz.) Indokok : A tényállásból nyilvánvaló, hogy az alperesek belépésekor a cégnél felperestől kosztkamatozásra elhelyezve volt pénz tekintetében fennállott ügyletet a Sz. Gyula és társai cég az alperesek belépése után is fenntartotta a felperessel és vele ezt a jogviszonyt továbbfolytatta, az abból eredó' egész követelés tehát az alperesek felelőssége szempontjából ugyanazon megítélés alá esik, mint a felperesnek az alperesek belépése után a cégnek kosztkamatra adott pénzekre vonatkozó ügyleteiből származó követelése, amelyet az előbb érintett követelés együttesen eredményezi az elszámolandó értékpapirok figyelembevételével a felperes egységes követelését. Ehhez képest az előző kúriai ítéletben kifejtett álláspont félreismerésével vonta ki a fellebbezési bíróság az alperesek beltagi felelőssége köréből a belépésükkor fennállott fennebb megjelölt felperesi követelést és annak kosztkamatait, amennyiben a kir. Kúria okfejtésében kiemelte, hogy alpereseknek a Kt. 139. 9*