Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

- Hitel jogi Döntvénytár. 109 bérnek, ezért ennek mérséklése sem igényelhető. — IV. A kár úgy számítandó ki, hogy a kötés napján jegyzett búzaár a korona zürichi jegyzése alapján határozandó meg és a koronának a mindenkori szállítási esedékesség napján való értéke erre számítandó át és így állapítandó meg, hogy a búza ára a kötéskor volt árhoz képest az egyes, kötés szerint való szállítási időpontokban emelkedett-e? Az alperes bérgazdaságában kisebb búzamennyiség termett, mint amennyivel a perbeli kötésnek a Futura r.-t. felperes irányában eleget tehetett volna. Az alperes a kapott előlegnek a nemszállított búzamennyiségre eső részét a felperesnek a részteljesítéskor visszafizette annak bejelentésével, hogy a perbeli 600 q búzamennyiséget szállítani nem tudja. A felperes a kötés értelmében az ügyletnek nemteljesített részére eső, a részteljesítéskor fenntartott vételárkülönbözeti kárkövetelését érvényesíti az alperes ellen. Utóbbi vitatja, hogy a. termett búzamennyiségnek vétel útján kiegészítése jogszabályba, az ügyletkötés idejében érvényben volt 1920 : XV. tc.-be ütközött volna, továbbá, hogy a felperes a kárkövetelést arra való tekintet nélkül igényli, hogy tényleg szenvedett-e kárt, ezért kárigénye kötbérkövetelésnek minősítendő, amely aránytalan mértékénél fogva az alperes gazdasági tönkrejutását eredményezné. Ennélfogva a kötbér mérséklését kéri. A felperes átértékelést is igényel a perben. — A Kúria a címbeli okokból — a jelen perrel azonos előző perekben hozott ítéleteire való ismételt utalással — az alperes kifogásait elveti. Figyelmet érdemel az átértékelés módja is. — Az ítéletet azért is közöljük, mert annak kelte idején az ú. n. bolettatörvény (Egyes gabonaneműek értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1930. évi XXII. tc.) első javaslata ismeretes volt. (Kúria 1930. jún. 17. P. VII. 3159/1929. sz.) Indokok : Alperes elsősorban is azt panaszolja felülvizsgálati kérelmében, hogy a fellebbezési bíróság a perbeli szerződéskötés idején érvényben volt 1920 : XV. tc.-ben és illetve a 3678/1917. M. E. számú kormányrendelet 12. §-ában foglalt annak a jogszabálynak megsértésével kötelezte őt kártérítésre, amely szerint : búzát annak idején csakis iparigazolvány mellett volt szabad továbbeladási szándékkal beszerezni, mert tény az, — a felülvizsgálati vitatás szerint — hogy az ő (az alperes) sz—i bérgazdaságának ilyen iparigazolványa nem volt ; a bérgazdaságában termett kisebb búzamennyiségnek abból a célból, hogy a perbeli kötésnek a felperes irányában eleget tehessen, az eladott egész nagy mennyiségre, vétel útján való kiegészítése pedig a fentkiemelt tételes jogszabályba ütközött, tehát tilos volt. Minthogy pedig a felperes tudta, de a helyi viszonyokkal teljesen ismerős n—i megbízottja útján legalább is tudnia kellett azt, hogy az ő (az alperes) gazdasága a perbeli kötéslevéllel eladott nagymennyiségű búzával nem rendelkezhetett ; ezért perbeli kárigénye bírói jogvédelemben nem részesülhet.