Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

100 Hiteljogi Döntvénytár. (Kúria 1930. jún. 30. P. IV. 8244/1929. sz.) Indokok ; I. A felek b •/. jelű szerződésének tartalmából kiderül, hogy jogviszonyba kerülésük kiindulópontja az volt, hogy az alperesnek a már régeKben folytatott, be nem jegyzett «Energia írógép és irodafelszerelési vállalata* részére üzlethelyiségre volt szüksége, a felperes viszont oly üzlethelyiséggel rendelkezett, melyre az ő «Polygonne» néven vezetett fordító-, sokszorosító- és tolmács-irodája folytatásához nem volt teljes egészében szükséges és így az akkori viszonyok közt kialakult gyakorlathoz képest adva volt annak az alkalma és lehetősége, hogy a felek a különböző üzletkörű vállalkozásaikat közös üzlethelyiségben folytassák. A szerződés 1., 4. és 8. pontja ki is mondja, hogy a felek oly bérleti szerződést kötnek, melynek értelmében a felperes az ő főbérletében lévő helyiséget az alperes «Energia» vállalatával való közös használatra a vállalat részéről való bérfizetés ellenében bérbeadta. E rendelkezések a cég közösségére, a társaknak kifelé való egyetemleges felelősségére vonatkozó kifejezett intézkedéseket nem tartalmaznak, e nélkül pedig az ismertetett kikötések, mint a társak egymásközt való belső jogviszonyát szabályozó rendelkezések, egyaránt megállhatnak akár a törvényben szabályozott közkereseti társasági, valamint az üzleti életben kialakult csendestársi jogviszony mellett. Annak kutatása rendjén, hogy a felek szerződésük megkötésével voltakép a kereskedelmi társulás mely formájának megvalósítását célozták, figyelembe jön, hogy a szerződés 8. és 9. pontjai tanúsága szerint a vállalat közössége szorosan összefügg a bérelt helyiség használatának közösségével, amennyiben a bérlet közösségének fennállásával, illetve megszűnésével és annak mikéntjével kapcsolatban nyert szabályozást a társasviszony tartama, valamint a megszűnéssel összefüggő kölcsönös igények és kötelezettségek mivolta és beállta. Ebből pedig kétségtelen, hogy a b •/. jelű szerződéssel a felek elsősorban helyiségbérleti jogviszonyt kívántak egymással létesíteni és ehhez csak mellékesen, a főcél elérése érdekében kapcsolódott a felperes által bérben bírt helyiség közös használata tartamára a társulásra vonatkozó megállapodás. E szerint tehát a helyiség közössége adván meg egyedüli okát a társulásnak, mi alap sincs arra a következtetésre, hogy a felek közkereseti társaság formájában kívánták volna az alperesi vállalatot továbbfolytatni, minthogy a helyiség közössége nyilvánvalóan csak az adott viszonyokból folyó időleges esetlegesség, míg a közkereseti társaság mint a tőke és a személyes üzleti tevékenység közösségén alapuló kereskedelmi