Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. Sl hamis jelentést tett a cégbíróságnál annyiban, amennyiben a felemelt alaptőke befizetését a valóságnak meg nem felelő adatokat tartalmazó könyvkivonattal igazolta. K. T. 218. §-ának 1. pontja alapján kereskedelmi vétségnek minősülő ez a cselekmény kapcsolatban az igazgatóságnak a K. T. 187. §-a ellen is vétő azzal a mulasztásával, hogy a részvénytársaság vagyoni romlását leplezve, felszámolás vagy csődnyitás végett tett intézkedéssel idejekorán nem akadályozták meg a részvénytársaság vagyonának teljes megsemmisülését, okul szolgálhatott arra, hogy a részvénytársaság teljesítőképessége tekintetében félrevezetett hitelezők, akik közé a munkaadó fizetésképességét feltételezve szolgáló alkalmazottak is sorozandók, követelésüket elvesztették. Az ezeket a cselekményeket elkövető igazgatósági tagok vagyoni felelőssége az eset körülményeinél fogva az egész kereseti követelés tekintetében megállapítható, mert a megszolgált időre hátralékos munkabérkövetelés, mint elsőosztályú követelés, a felmondási időre érvényesített munkabérkövetelés pedig mint tömegtartozás, kellő időben történt csődnyitás esetében mindenesetre fedezhető lett volna. Annak ellenére azonban, hogy a fellebbezési bíróság az igazgatóságnak a K. T. 189. §-án alapuló kártérítési felelősségét anyagi jogszabálysértés nélkül állapította meg, a harmadrend alperes alaposan panaszolja azt, hogy a fellebbezési bíróság a már az elsőbíróság eljárása folyamán beszerezni kért cégiratok jelentőséggel bíró adatainak figyelemreméltatását mellőzve, az ügy kimerítő tárgyalására kötelező perrendi jogszabály megsértésével nem állapította meg a harmadrendű alperes személyes felelősségére nézve ügydöntő ténykörülményeket, nevezetesen nem tisztázta azt a kérdést, hogy a harmadrendű alperes mely időponttól kezdve volt tagja az A. tüzelőanyag részvénytársaság igazgatóságának, hogy az alaptőke befizetésére vonatkozó valótlan adatok bejelentésénél a harmadrendű alperes személyesen közreműködött-e. Minthogy a tényállásnak ebben az irányban történtő felderítése nélkül az igazgatóság terhére általában megállapított cselekményekért a harmadrendű alperes felelőssége meg nem állapítható és ennek hiányában a kártérítési kötelezettség kérdése a vétkességének hiányát állító harmadrendű alperessé szemben alaposan el nem bírálható, a harmadrendű alperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletének ezt az alperest marasztaló részét fel kellett oldani és a fellebbezési bíróságot a tényállásnak a fentebb kifejtett indokolás értelmében szükséges további tisztázására s ennek eredményéhez képest új határozat hozatalára kellett utasítani. Hiteljogi Döntvénytár. XXIII. 6