Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

46 Hiteljogi Döntvénytár. közé nem tartozó egyes pénzváltóüzletek részére az említett rendelet korlátozásai alól a rendelet 14. §-a értelmében a pénzügyminiszter által engedélyezhető kivételekkel ; helytelen tehát a fellebbezési bíróságnak az ezekre a rendelkezésekre való hivatkozása, és merőben téves az az álláspontja, hogy az ügylethez az említett rendelet 8. §-a szerint a m. kir. állami jegyintézet írásbeli hozzájárulása vagy 14. §-a szerint a pénzügyminiszter engedélye lett volna szükséges. Az ügylet nem vitásan bécsi kifizetésnek, vagyis Bécsben, osztrák koronában fizetendő pénzkövetelésnek vétele volt, ami lényegében az eladó felperesnek oly kötelezettségvállalását jelenti, hogy külföldi követeléséről akként fog rendelkezni, hogy azt adósa a mellékbeavatkozó bécsi cégnek fizesse le, ily rendelkezés pedig, ha a m. kir. állami jegyintézet hozzájárult, az említett rendelet 3. §-a szerint nem volt tilos. Minthogy pedig a m. kir. állami jegyintézet szóval hozzájárult, hogy az alperes a külföldi tartozásainak kiegyenlítésére szükséges devizákat ne a m. kir. állami jegyintézetnél vagy a devizaközpont valamely tagjánál, hanem a magánforgalomban szerezze be : az alperes az ezen szóbeli hozzájárulás alapján a felperessel kötött szerződéssel nem sértette meg az említett rendelet 3. §-ában foglalt tilalmat ; viszont az a körülmény, hogy az ügylet kötésekor felperesnek a m. kir. állami jegyintézet hozzájárulásáról nem is volt tudomása, közömbös, mert azt a kérdést, hogy valamely szerződés törvénybe ütközik-e, a törvénysértés tárgyi tényálíadékának fennforgása vagy fenn nem forgása dönti el, nem pedig a szerződő fél tudata, és így törvénysértés a megfelelő tárgyi tényálladék hiányában akkor sem forog fenn, ha a fél a szerződést a törvény tilalmába ütközőnek tartotta. A fellebbezési bíróságnak az a megállapítása sem felel meg tehát az anyagi jognak, hogy a szerződés a törvény tilalmába ütközik. Az ügylet semmisségét vitató felperesi kifogás alaptalannak bizonyulván, úgy a keresetnek, mint a viszontkeresetnek szempontjából most már az a kérdés perdöntő, hogy a felperes szerződéses kötelezettségét a csekkek adásával megfelelően teljesítette-e? Abban az esetben ugyanis, ha a felperes a csekkek adásával megfelelően teljesített, kötelme megszűnt, és így annál az anyagi jogi szabálynál fogva, hogy a kötelem megszűnésével a zálogjog is megszűnik : a zálogul adott értékpapírokat és külföldi pénzt az alperestől keresete értelmében visszakövetelheti. Ha ellenben a csekkek átadása nem esik a teljesítéssel egy tekintet alá : a felperes kötelezettségének erre a részére nézve kése-