Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

rv Tartalommutaló. ményezett Máv. alkalmazottnak jár a nyugbér, ha a szolgálatból jóhiszeműen maradtvki, szolgálatadója a táppénzt tőle nem vonta meg s a szolgálat teljesítésére fel nem hívta. — III. Egymagában az, hogy a Máv.-alkalmazottnak a létszámból való jogos törlésére tett intézkedés után neki táppénz és élelmezési jegyek utaltattak ki, a törlés hatályosságát nem érinti 73. Azzal, hogy a k. e. eljárásban a vagyonfelügyelő által is aláírt mérlegek a társasági ügyészt hitelezőként tüntetik fel s a rt. annak tisztviselői fizetés címén bejelentett követelését elismerte, a javadalmazás összege, bár arra elébb a felek megállapodni nem tudtak, az alkalmaztatás időpontjától kezdve elismertnek tekintendő 1 b) Felmondás; rögtöni hatályú elbocsátás; felmondási illetmények; szolgálati illetmények beszámítása: Ha a munkaadó elbocsátási okokból a szolgálati viszonyt késedelmeskedés nélkül felbontja, de méltányosságból az alkalmazottnak távozására megfelelő időt enged, 7. az azonnali elbocsátásból eredő jogot csak abban az esetben veszti el, ha a munkaadó magatartásából megbocsátásra lehet következtetni Habár a rt. alapszabályai szerint az igazgatóság határozatképességéhez az ügyvezető igazgató — igazgatósági tag — jelenléte is szükséges, utóbbi elbocsátása 5. I. alapszabályszerű cégjegyzéssel még abban az esetben is érvényes, ha az alapszabály szerint ez az ügy az igazgatóság által intézendő, mert ezen az alapon csak maga a társaság tehetné vitássá a nyilatkozatot. — II. Hogy valamely elbocsátási okról való tudomásszerzés után a munkaadó az azonnali elbocsátás jogával nem azonnal él, csak akkor tekinthető erről való lemondásnak, ha az okok huzamosabb ideig tűréséből és a jognak nemérvényesítéséből a munkaadó megbocsátására lehet következtetni. — III. Az alkalmazottat elbocsátani csak olyan tények miatt lehet, melyeket a szolgálati viszony megszüntetése előtt követett el. — IV. Az ügyvezető igazgató nem tartozik a segédszemélyzet közé, ennélfogva reánézve az ipartörvénynek az a rendelkezése, amely elbocsátási okul az egy napon át való igazolatlan szünetelést állítja fel, nem alkalmazható. —- V. Az ügyvezető igazgató, aki a r.-t. részvényei 50 %-nak is tulajdonosa s ezen részvényeinek eladásával foglalkozott, nem árulja el az üzleti titkokat azzal, hogy a venni szándékozókat a gyár mivolta, jövedelmezősége, berendezése felől tájékoztatja. — VI. Illetményekkel szemben, amennyiben azok a munkavállalónak vagy vele szemben törvénynél fogva eltartásra jogosult hozzátartozóinak életfenntartására szükségesek, beszámításnak csak akkor van helye, ha a viszonkövetelés a munkavállaló által a szolgálati szerződésből folyó kötelezettsége megsértésével a munkaadónak szándékosan okozott kár megtérítésére irányul. Végrehajtás alá nem vonható követelésbe csak oly viszonkövetelést lehet beszámítani, mely ugyanabból a jogalapból ered. Beszámíthatók azok a fizetések is. melyeket a munkaadó ezen jogviszony alapján a munkavállaló helyett és ennek számlájára teljesít