Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 39 IV. (Kúria 1929 márc. 6. P. II. 9580/1927. sz.) Indokok : Az 1926 : XVI. tc. 14. §-ának 4. bekezdése vilá­gosan rendelkezik a tekintetben, hogy az arányszám közzé­tételét követő hó 1. napjától kezdődően a korábbi egyezséggel megállapított járandósággal szemben az arányszám alapján kiszámított járandóságot akkor kell fizetni, ha a korábbi meg­állapodás kifejezetten a járandóság átértékelésének törvényi rendezéséig szólott. A fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletéből átvett indokok alapján megállapította azt is, hogy a 9. alatti egyesség megkötésekor az előző jogfenntartásról szó nem is volt. Minthogy azonban a jogfenntartásnak kétséget kizáró módon kell kifeje­zésre jutnia, alperes sikerrel nem hivatkozhat arra sem, hogy az F. alattiban foglalt jogfenntartás már azért is hatályos, mert az F. a. szerint a felperessel közölt jogfenntartásról az alperes utóbb sem a G. alatti okiratban, sem azzal kapcsolatban szóval le nem mondott. Helyes ezek szerint a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy az alperes nyugdíjfizetési kötelezett­ségére nem az 1926 : VI. tc. 14. §-ának 4., hanem a 2. bek. irány­adó, amely szerint, ha a felek a járandóság összegét az 1924. július 1. napja után a pénz értékcsökkenésének figyelembe­vételével egyességgel megállapították, a járandóság összegére továbbra is az egyesség irányadó. ' V. (Kúria 1929 márc. 6. P. II. 8805/1927. sz.) Indokok: Minthogy a munkaügyi perekben meg van engedve, hogy felperes keresetét a Pp. 494. 188. §-ainak korlá­tain belül felemelje, alapos a felperes felülvizsgálati kérelme, hogy a fellebbezési bíróságnak a felperes fellebbezése folytán a nyugdíjjárulékokra vonatkozó követelés érdemében szükség­szerűen szóbeli tárgyalás alapján kellett volna határoznia. Minthogy peresfelek a felülvizsgálati tárgyaláson egyezően előadták, hogy a felperes és az alperes által eszközölt nyugdíj­járulék befizetések összesen 1700 aranykorona értéket kép­viselnek : a kir. Kúria az ügyet felperesnek a nyugdíjjárulékokra vonatkozó követelése tárgyában is érdemlegesen elintézte oly­képpen, hogy — tekintettel arra, miszerint az alperes által a fentebb előadottak értelmében visszatérítendő nyugdíjjárulék a nyugdíj szerződésből ered, a nyugdíjat helyettesíti és e jogi minősége folytán az 1926 : XVI. tc. értelmében az alperes rész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom