Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

6 Hiteljogi Döntvénytár. fel, nem alkalmazható. — V. Az ügyvezető igazgató, aki a r.-t. részvényei 50°lo-nak is tulajdonosa s ezen részvényeinek eladásával foglalkozott, nem árulja el az üzleti titkokat azzal, hogy a venniszándékozókat a gyár mivolta, jövedelmezősége, herendezése felől tájékoztatja. — VI. Illetményekkel szemben, amennyiben azok a munkavállalónak vagy vele szemben törvénynél fogva eltartásra jogosult hozzátartozóinak életfenntartására szükségesek, beszámításnak csak akkor van helye, ha a viszontkövetelés a munkavállaló által a szolgálati szerződésből folyó kötelezettsége megsértésével a munkaadónak szándékosan okozott kár megtérítésére irányul. Végrehajtás alá nem vonható követelésbe csak oly viszontkövetelést lehet beszámítani, mely ugyanabból a jogalapból ered. Beszámíthatók azok a fizetések is, melyeket a munkaadó ezen jogviszony alapján a munkavállaló helyett és ennek számlájára telÍeSlL (Kúria 1928 nov. 6. P. II. 2352/1928. sz.) Indokok : I. Az irányadó tényállás szerint felperes 1909. évi szeptember hó l-e óta ügyvezető igazgatói minőségben állott az alperes részvénytársaság szolgálatában, ahonnan az 1925. évi június hó 3-án kelt D) alatti levéllel felmondás nélkül elbocsáttatott. A fellebbezési bíróság által megállapított tényállás annyiban kiigazításra szorul, hogy felperes nem Vg-részben, hanem 1/2-részben volt az alperes részvénytársaság részvényeinek tulajdonosa, míg a másik ^-/^réaz G. Benedek tulajdona volt és hogy az igazgatóság három tagból: felperesből, G. Benedektől és ennek fiából, G. Andorból állott. Az elsőbíróságnak azzal a jogi álláspontjával szemben, hogy alperes az elbocsátási okok érvényesítésével elkésett, a fellebbezési bíróság azon az alapon állott, hogy alperes ezeknek az okoknak érvényesítésével azért nem késett el, mivel addig, míg felperes volt az igazgatóság harmadik tagja, a felperest elbocsátó igazgatósági határozat meghozatalában akadályozva volt. Igaz ugyan, hogy az Fji) alatti alapszabályok 21. §-a az igazgatóságot tette meg a társaság összes ügyeinek és ügyleteinek intézőjévé és végleges határozata körébe utalta mindazokat az ügyeket, melyek nincsenek a közgyűlésnek fenntartva ; igaz az is, hogy az alperes igazgatósága az alapszabályok 21. §-ában meghatározott legkisebb számból, azaz három tagból állott és hogy a 22. §. szerint az igazgatóság határozatképességéhez legalább három igazgatósági tag jelenléte volt szükséges ; a