Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 147 tömegtartozások tekintetében is, mert az 50. §. e rendelkezésének, a 152. és 170. §-ok fentebb idézett rendelkezéseivel egybevetett értelme csak az lehet, hogy ha a tömeggondnok a tömeghitelező követelésével szemben — esetleg az ezáltal a tömeg ellen indított perben — kimutatta azt, hogy a már értékesített csődtömeg az igazolt és még kiegyenlítetlen tömegtartozások egészben való kiegyenlítéséra nem elegendő, hanem a tömeghitelezők a Cs. T. 50. §-a értelmében csak arányos kielégítést kaphatnak, abban az esetben a tömeg, illetve az ezt képviselő tömeggondnok csak ezen arányos rész fizetésére kötelezhető, de ítéleti marasztalás esetén ugyancsak végrehajtás terhével, azonban nem foghat helyt és a tömeghitelezőnek a Cs. T. 152. és 170. §-aiban biztosított jogokkal nem egyeztethető össze az, hogy az ítéletben a fizetésre kötelezés terjedelme a még azután lefolytatandó csődeljárás és vagyonértékesítés eredményétől tétessék függővé s a tömeghitelezőnek a teljes összegű kielégítéshez általános szabályként megállapított jogosultsága az 50. §. fentjelzett kivételes rendelkezésének alkalmazására alapul szolgálható konkrét ténybeli, illetve számbeli adatok kimutatása nélkül korlátoztassék. E szerint nem sértett a fellebbezési bíróság jogszabályt azzal, hogy a? alperes csődtömeget a Pp. 397. §-ában meghatározott 15 napi teljesítési idő megszabása mellett végrehajtás terhével kötelezte a fizetésre, illetve az ekként történt elsőbírói marasztalást helybenhagyta és egyúttal a Pp. 509. §-a alapján az ítélet előzetes végrehajthatóságát kimondotta. Az alperesnek ezt támadó csatlakozási kérelme tehát alaptalan. = Ad II. A budapesti ítélőtábla általánosságban ezzel ellenkező gyakorlatot követ s ennek alapján az alsóbíróságok is. A közölt határozat s ennek részletes indokolása következtében az, alsóbíróságok gyakorlata előreláthatóan most már ebben az értelemben fog megváltozni. Csődmegtámadás. 95. /. A tiltott szolgáltatás, ha ezt a bukott meg is kapta, figyelembe nem vehető s igy a bukott ügylete jogilag visszteher nélkül kötöttnek tekintendő. — II. A megtámadott ügylet alapján a megtámadott alperes nevére írt ingatlan tulajdonjogának a bukottra visszaírása nem mondható ki, hanem az alperes csak annak a csődtömeg javára leendő értékesítése tűrésére kötelezhető. A felperes tömeggondnoka az alperes község ellen annak az ügyletnek a hatálytalanítására indítja a pert, amellyel a bukott a községnek átengedte 10*