Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 127 ben közzétette, de a bíróság figyelmét felhívta a társaság alapszabályainak némely intézkedésére. Mivel a kir. ítélőtábla többször kifejtett álláspontja szerint a cégbiztos hatásköre csupán a közzététel megtagadása kapcsán teendő jogorvoslatra terjed ki, a kir. törvényszék nem lett-volna köteles a cégbiztos bead\~ányát figyelembe venni, de amennyiben a céget alapszabályai némely §-ának módosítására felhívta és e felhívás során a cég felfolyamodást adott be, a kir. ítélőtábla a felhívást érdemben bírálta felül. A K. T.-nek a részvénytársaság igazgatósági jogkörét és felelősségét meghatározó I. rész 10. cím IV. fejezet rendelkezéséből nyilván kitűnik, hogy a társasági ügyek vitelének ellenőrzése és az esetleges visszaélések feltárása körül minden egyes igazgatósági tag önállóan járhat el és e jogának gyakorlásában a többi igazgatósági tag részéről többségi határozattal sem korlátozható. De nyilvánvaló az idézett rendelkezések tartalmából is, hogy amennyiben jogaiknak gyakorlását az igazgatóság tagjai elmulasztják, ezért magán- és büntetőjogi felelősség terheli őket. A minden egyes igazgatósági tagot megillető ez a jeg, illetve terhelő felelősség akkor sem szenved változást, ha az igazgatóság saját kebeléből meghatározott hatáskörrel végrehajtó bizottságot rendel ki, illetve egy vagy több tagját közvetlen üzletvezetéssel, továbbá egyes tagjait egyes üzletágak vezetésével vagy egyes teendőkkel bíz meg. Ebből önként következik, hogy a kir. törvényszék végzésében a végrehajtó bizottsági vagy más bizottsági tagok, illetve egyes kiküldött igazgatósági tagok számára vonatkozó korlátozás tekintetében felhozott az az indok, mikép a megszorítás az igazgatósági többség esetleges túlkapásának ellenőrzése végett szükséges, helyt nem álló. Mivel az iratokból megállapíthatólag az igazgatóság által kiküldött bizottság, illetve egyes tagok díjazására nézve az alapszabályok intézkedést nem tartalmaznak, az alapszabályoknak oly irányú módosítása, hogy a végrehajtó bizottság tagjai, illetve az egyes kiküldött igazgatósági tagok díjazását csak a közgyűlés állapíthatja meg, felesleges, mert idevonatkozókig a törvény tartalmaz kötelező intézkedést. Ezek alapján a kir. törvényszék végzésének megváltozta-' fásával a felhívást mellőzni'kellett. = Ad I. A cégbiztos az utóbbi időben különösen a rtgok alapszabályait tüzetesen felülvizsgálja s igen sok esetben közli a cégbíróságokkal kifogásait. Adott esetben pl. a 7000/1925. P. M. sz. rendeletnek az alaptőkeminimumra vonatkozó 17. §-ára való hivatkozással a részben természetbeli betéteik!