Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)
Hiteljogi Döntvénytár. 121 séget felosztó közgyűlési határozatokat megsemmisítő fellebbezési bírósági ítéleti rendelkezések ellen irányuló felülvizsgálati támadása az alperesnek, mert ama nem vitás tényállás mellett, hogy a mérleg vagyon oldalán nincsen felvéve az 1926. évben új emelet értéke, úgyszintén az ugyanazon évben beszerzett gépek értéke, nyilvánvaló, hogy a mérleg e tekintetben nem felel meg a KT. 199. §-a 1. pontjában megszabott annak a törvényes követelménynek, hogy a társaság vagyona azon értékben veendő fel, amely az üzleti év utolsó napján az egyes tárgyak értékének megfelel. E részben nincsen jelentősége annak, hogy a 7000/1925P. M. számú rendelet alapján 1925. évben a közgyűlés által a felperesek hozzájárulásával megállapított megnyitó mérlegben a társaság vagyonának jelentékeny részét képviselő gyártelep és épületek és gépezetek 1—1 pengő értékben vétettek csupán fel és ezek a vagyonalkatrészek most is így vannak értékelve, mert mindez nem vonja maga után, hogy a mérlegbe az újabb beszerzések és beruházások értéke ne a törvény fennebb érintett rendelkezésének megfelelően vétessék fel. Minthogy ebből az okból a fennebb megjelölt közgyűlési határozatok megsemmisítésének van helye, az ily értelmű fellebbezési bírósági döntés jogszerűségét nem érinti az, hogy az eredményszámla «gyártás» tétele levezetésére irányuló felvilágosításadás megtagadása és a nyereségből a 40,000 pengőnek a tartalékalapba helyezése az alább kifejlendőkhöz képest a vonatkozó közgyűlési határozatok megtámadására jogos alapul nem szolgálnak. Ugyanis az évi nyereség vagy veszteség a KT. 199. §-a 6. pontjához képest a mérleg cselekvő és szenvedő állapotának összehasonlítása eredménykép áll elő. Ez eredményre tehát csupán a mérleg cselekvő és szenvedő tételeinek alakulása — nem pedig az eredményszámlaegyenleg tételeinek levezetése — gyakorol befolyást. Ekkép ha fel is deríttetnék az, hogy a nyereség- és veszteségszámla «gyártási» egyenleg tétele mekkora bruttobevételnek milynemű és csoportonkint mekkora összegű kiadási tételekkel való egybevetéséből áll elő, ez a mérleg eredményén nem változtatna, hanem csupán az üzletkezelés megítélésére szolgálhatna támpontot. Ehhez képest figyelemmel arra, hogy a társasági üzletkezelésnek a közgyűlésen való ellenőrzése a részvényesek összességének a joga, amely a részvényes által csak mint ezen összesség tényezőjekép gyakorolható, kétségenkívül áll, hogy a részvényes ebben a tekintetben a törvény és alapszabályok korlátai közt alá van vetve a többség akaratának. Minthogy pedig sem a törvény, sem az alapszabályok nem szabják elő az évi számadásokat illetően az azokba fel-