Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 97 üzletátruházás kérdésében a felhívott szabály értelme szerint való rendelkezést nem tartalmaz. = A döntés nem megnyugtató. Hogy maga a kényszeregyesség tartalmazza az üzlet átruházására vonatkozó rendelkezést, nem szükséges, mert A felelősség kizárásának oka az, hogy fizetésképtelenségét kijelentett, annál kevésbbé kényszeregyességi eljárás alatt álló kereskedőtől ennek üzletét a tartozásokért való törvényi felelősséggel senki nem merné megvenni. Nemcselekvés jelentősége. 61. Az, aki az elszámolás óta eltelt két évig követelést nem érvényesít, ha az nem is volt végelszámolás, a jogról lemondottnak tekintendő, ha jogfenntartással akkor nem élt. {Kúríz 1929 jún. 14. P. 5348/1928. sz.) Indokok : A perben két előzetes kérdés merült fel : az egyik az, hogy a 6.-/- alatti levélben foglalt elszámolás végelszámolásnak tekintendő-e, a másik pedig az, hogy a felperes a 6.'/. alatti levél és az abban javára mutatkozó összeg felvétele után a kereseti követeléshez való jogát fenntartotta-e vagy sem. Az első kérdésben hozott fellebbezési bírósági döntés ellen irányuló panaszokkal a kir. Kúria nem foglalkozott, mert ha ez a döntés megáll is és a 6//. alatti levél nem tekinthető végelszámolásnak s az volna tényállás, hogy a felek a 6.7- alatti után még utóbb is számozkodtak, akkor is a tényállás szerint az utolsó számozkodás 1917. évi március hó 9. napján volt ; ettől az időponttól pedig a kereset megindításáig több mint két év telt el, ha tehát a felperes jogfenntartással nem élt, erre az időmúlásra tekintettel akkor is olybá tekintendő, mint aki az esetleges követelése érvényesítéséről lemondott, ha a 6.7. alatti nem minősülne végelszámolásnak. Szolgálati viszony. 62. /. Nem teszi társasviszonnyá a viszonyt az, ha az özvegyi jogon engedélyes ipart folytató, üzletvezetőül jelent be valakit, aki a megállapodás szerint a vállalat terheihez hozzájárulni köteles és a munkaszemélyzet felett rendelkezni jogosult. —II. A munkaadó által az alkalmazottal szemben elkövetett sértés nem jogosítja fel ezt annak súlyosabb viszonzására, ha amaz indokolt feddés helytelen módjaként jelentkezik csupán. Hiteljogi Döntvénytár. XXII. 7