Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

80 Hiteljogi Döntvénytár. A fentebb idézett törvényszakasz rendelkezésének megfelelően figyelembe véve a pernek az e törvényszakaszban megjelölt körülményekre vonatkozó összes adatait s ezek között azt is, hogy a felperes a keresethez B) alatt csatolt bizonylat szerint vagyontalan és a közönséges napszámnál nagyobb jövedelme nincs, viszont az alperes a felperestói vett és ezidőszerint is 30,000 pengő értékű nyomdavállalat birtokában van : a kir. Kúria 70 %-os átértékelést talált megfelelőnek, illetve alkalmazandónak. IV. (Kúria 1929 ápr. 18. P. IV. 959/1928. sz.) Indokok : Az anyagi jogszabályok értelmében az adós a tartozás teljesítésében vétkesen csak abban az esetben késedelmes, ha a nemteljesítésen és a késedelmen kívül a szolgáltatási kötelezettségét szándékosan, vagy a köteles gondosság kifejtésének elmulasztásával szegi meg. Ez a vétkesség azonban az adott esetben fenn nem forog. Az a körülmény, hogy az áruelőlegösszegeknek, és ezeknek a felperes részéről fel nem vett időközi kamatainak visszafizetését F. Antal, alperesi igazgatósági tag és ügyvezető igazgató különböző okok előterjesztése mellett nem teljesítette, — annak figyelembevételével, hogy maga felperes sem állítja, hogy F. Antalnak -ez ellen az eljárása ellen akár írásban, akár szóval bármi formában is kifejezetten tiltakozott, és kifejezetten megtagadta volna beleegyezését ahhoz, hogy az alperesnél ekként elhelyezett összegek gyümölcsöztetően továbbra is az alperesnél elhelyezés alatt álljana, továbbá figyelembevételével annak, hogy a felperes a fellebbezési tárgyaláson maga beismerte, hogy az alperesi szövetkezet közgyűlésein is 1921. évtől kezdve több ízben részt vett, azonban készpénzbetéteinek visszafizetése iránt soha fel nem szólalt, és e készpénzösszegek visszafizetésére irányuló alperesi tartozás teljesítésére vonatkozóan is a keresetét csak évek múlva, 1927. évi május hó 24-ik napján, indította meg, — valóság esetében is a tartozás teljesítésében való alperesi vétkesség fogalmi körébe nem sorolható ; ebből kifolyólag a fellebbezési bíróság azzal, hogy megállapította azt, hogy ez a pénztartozás, amely a fellebbezési bíróg ítéletében idevonatkozóan helyesen felhozott okokból és a miatt is, mert az 1923. évi XXXIII. tc. 6. §. harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a «Hangya» szövetkezeti központ a saját tagjaitól, valamint a tagjai sorába tartozó szövetkezetek tagjaitól áruelőleg címén pénzt gyümölcsöztetésre elfogadhat, azaz iparszerűleg foglalkozik gyümölcsöztetés céljából készpénz elfoga-