Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

64 Hiteljoyi Döntvénytár. A kir. Kúria: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja ; ellenben a perújító alperesek csatlakozási kérelmének részben helyt ad, és a fellebbezési bíróság ítéletének részben megváltoztatásával a perújítással megtámadott alapperbeli ítéletnek a kereseti tőke és kamatok tekintetében marasztaló rendelkezésének egészben való hatályon kívül helyezésével a felperest keresetével elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság az általa megállapított, és e részben meg nem támadott abból a tényállásból, hogy a perújító alperesek a felperes és az elsőrendű alperes között 1924. évi június hó 6. napján kötött, és B) alatt csatolt kötlevélben meghatározott szolgáltatás tekintetében a felperestől utólagos teljesítésre határidőt kifejezetten nem kértek, és hogy az alapperbeli ítélet — minthogy «executív eladással fenyegetni)) és «erre» «utólagos teljesítési haláridőt engedélyezni)) kitételek önmagukban véve nem szükségkép jelentik az utólagos teljesítési határidő engedélyezésére vonatkozó kérelemhiányt — a fennebb megjelölt perújítási okul felhozott ténynek megállapítására, és az ebből vonható jogi következmények vizsgálatára az M) alatt csatolt táviratban, valamint az 1) és K) alatt csatolt levelekben foglalt utólagos teljesítési határidő engedélyezésének kérdésével kapcsolatban*ki nem terjedt, az ítéletben felhozott egyéb indok tekinietbevételével is helyes okfejtéssel állapította meg. hogy a perújító alperesek a perújítási keresetükben az alapperben elő nem adott erre a tényre és arra a tényre vonatkozóan, hogy a szóbanforgó részvények tőzsdei árfolyama időközben jelentékeny mérvben hanyatlóit, oly bizonyítékokat hozlak fel, amelyeket az allapperben nem használtak, és amelyek részükre az ügy érdemében kedvezőbb határozatot eredményezhettek : ebből kifolyóan a fellebbezési bíróság azzal, hogy az ítéletének helyes értelmezése szerint a Pp. 563. §. első bekezdésének 11. pontja alapján az alperesek perújításának helyt adott eljárási jogszabályt nem sértett, és így a felperesnek idevonatkozóan előterjesztett felülvizsgálati panasza alaptalan. Minthogy pedig az osztrák általános kereskedelmi törvény 356. § ában foglalt rendelkezés a magyar kereskedelmi törvény 354. §-ában rendelkezéssel nemcsak lényegben, de még a szövegében is azonos, és minthogy e szakaszok helyes értelmezése szerint a késedelmes félnek, mint a törvény szövegében előforduló «engedni)), illetőleg ((gew;ihren» szó mutatja az utólagos teljesítésre szolgáló határidőnek kitűzését kérnie kell, nyilvánvaló, hogy akkor, amikor a vevő fél — az elsőrendű alperes — az áruátvéteh 1924. évi június hó 16. napján megtagadta, és erről az eladó felperest értesítette, az ő azaz az elsőrendű alperes, kérelme nélkül az eladó felperes által egyoldalúan 1924. évi június hó 30. napjáig,