Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

60 Hiteljogi Döntvénytár. a törvénnyel, vagy az alapszabályokkal ellenkezik, ennélfogva — függetlenül attól, hogy a megtámadási jog gyakorlását illetően a 7000/19io. P. M. számú rendeletben meghatározott, fennebb megjelölt feltételek az adott esetben fennforognak-e a fellebbezési bíróság azzal, hogy felpereseknek a felszámolási zárszámlában megállapított vagyon felosztása tárgyában 1926. évi augusztus hó 10. napján tartolt közgyűlési határozat ellen való kereseti jogát megállapította, anyagi jogszabályt nem sértett, ez okból az ez ellen irányuló alperesi felülvizsgálati panasz alaptalan. A K. T. 252. §-ában foglalt rendelkezésekbői önként következik, hogy a szövetkezet felszámolása esetében a felszámolók mindenekelőtt a feloszlott és felszámolás alá került vállalat vagyoni állapotát feltüntető és a felszámolás lebonyolításának alapjául szolgáló leltárt és mérleget kötelesek készíteni. Ez a leltár azonban a pénz értékében beállott változásokra tekintettel csak akkor tüntetheti fel a valóságos vagyont, ha Összeállításánál a cselekvő és szenvedő vagyon tételei — tekintet nélkül a megelőző leltárokban és mérlegekben foganatosított leírásokra vagy értékelésre, a forduló napon — 1925. évi január hó i. napján — volt vagyonállag alapulvételével, habár nem is a 7000/1925 P. M. számú rendeletben foglalt rendelkezések alkalmazásával, de az itt szabályozott megnyitó leltár és mérleg összeállításának alapjául szolgáló jogelvek szerint foganatosított üj átértékeléssel állíttatik össze. Az anyagi jogszabályok értelmében ugyanis — minthogy az átértékelés a szolgáltatásnak nem új forrása, hanem csak a már megalapított jognak a korona időközi csökkenése következtében történő megfelelő hatályosulása — erre vonatkozó külön tételes rendelkezés hiányában is az alaptényálláshoz fűződő átértékelési joghatás előáll. Ennélfogva, tekintettel arra, hogy a szövetkezeli tagok a társasági vagyonban nem mint társtulajdonosok, hanem csak az üzletrészeikben foglalt követelési joguk alakjában vannak érdekelve, és tekintetlel arra, hogy a szövetkezeti tagoknak a társasági törzsvagyonban, valamint a társasági nyereségben vagy veszteségben való részesülésének aránymértékéül az üzletrészük szolgál, továbbá tekintettel arra, hogy abban az esetben — amint a jelen esetben a 3 •/. alatt csatolt alapszabályok 9. §-ában foglalt rendelkezés szerint — egy üzletrész szükségkép befizetést, adott esetben 100 korona befizetést, tételez fel, a szövetkezeti vagyon elsősorban a tagok pénzbeli befizetéseiből és csak másodsorban képződik az üzleti nyereségekből, külön erre vonatkozó alapszabályi rendelkezés hiányában a kereskedelmi törvény 252. §-ában foglalt rendelkezések foganatosíthatása végett a szövetkezeti tagok üzletrészeinek fogalmi köréből kifolyóan is szükséges, hogy a felszá-