Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Htleljogi Döntvénytár. 4S teni, ami a MÁV. nyugbérpénztárának alapszabályai szerint nyugbérpénztári társasági időül beszámít, az 1923. évi XXXV. tc. 5. §-ában megszabott törvényes keretet túllépné; mert sem az idézett törvénynek, sem pedig az 1923. évi XXXII. tc.-nek a beszámítható szolgálati időre vonatkozó rendelkezése a fentebb kifejtettek szerint nem áll ellentétben a kereskedelemügyi miniszter megjelölt rendeletében foglalt értelmezéssel; mert továbbá az 1923. évi XXXII. tc. 17. §-nak utolsó bekezdése azt is rendeli, hogy a nyugdíjintézetek és a nyugbérpénzlárak, amelyek az állammal a nyugellátás szempontjából viszonosságban vannak, kötelesek szabályzatukat a törvényben foglaltaknak megfelelően módosítani. Nem helyes tehát a felperes által vitatott és az alsóbíróságok által elfogadott az az álláspont, hogy minden tényleges szolgátali ido egyszersmind beszámítható és hogy a törvényben megjelölt ((beszámítható)) szolgálati idő nem lehet kevesebb, mint a tényleg szolgálatban töltött idő. Minthogy ezek szerint felperesnek 1911 május 1-től kezdve, amikor a nyugbérintézetbe felvétetett — 1924 június 30-ig, amikor a szolgálatból elbocsáttatott, nem volt meg az 1923. évi XXXV. tc. 3. §. 2-ik bekezdésében előírt 15 évi beszámítható szolgálati ideje — anyagi jogszabálysértéssel mondta ki a fellebbezési bíróság, hogy nevezettnek alperessel szemben nyugbérre van igénye. Ugyanazért a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával felperes az alperes nyugbérfizetési kötelezettségének megállapítására és a nyugbér megfizetésére irányuló keresetével elutasítandó volt. . Közkereseti társaság: Az elhunyt tag több örököse mindegyik-e jogosult-e 28. a társaság valamely jogügyletének megtámadására, örököstársai hozzájárulása nélkül. (Kúria 1928 febr. 29. P. IV. 9263/1927. sz.) A pécsi kir. ítélőtábla: Az elsőbíróság végítéletét megváltoztatja és felperes kereshetőségi jogát megállapítja. Indokok: A keresetlevélhez A) alatt csatolt társasági szerződés 8. pontjában foglalt rendelkezés, amely szerint több örökös a társasággal szemben egy személyt képvisel, nyilvánvalóan az üzletvezetésre vonatkozik. A szerződés 2. d) pontjának rendelkezése szerint is azonban a vállalat rendes üzletkörébe nem vágó, tehát az oly ügyletek kötéséhez, amelyek a vállalat rendes üzleti