Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)
Hüeljogi Döntvénytár. 35 tartandó irányelv megjelölésével, az alsóbíróságok helyesen rendelték el, és e végből megfelelő határidőt szablak meg. Az ez ellen irányuló részében tehát a felfolyamodásnak helyt adni nem lehetett. = A határozat a korábbi gyakorlatot kiterjeszti. Azelőtt (I. Vályi, Magyar cégjog 440. I. 2. jegyzet) csak némely, közigazgatósági halóság engedélyezésétől függő vállalatnál — különösen vasutaknál — tartották a címben megjelölt értelemben az igazgatósági tag kijelölését, illetve ennek az alapszabályban biztosítását megengedhetőnek, a határozat ezt kiterjeszti «a keletkezése körülményeinél fogva hasonló megítélés alá vonható vállalatokra.» A határozatból kitűnő tényállás viszont azt mutatja, hogy a város a szóbanlévő esetben nem is mint hatóság, haDem csak mint eladó, tehát magánjogi vonatkozásban, forog. Ebben a tekintetben azonban nem lehet különbséget tenni köztestület és nem köztestület között. A kiterjesztés csak helyeselhető, mert semmi ok nincs arra, hogy ez a kijelölési jog a címben megjelölt értelemben bárki részére biztosítható ne legyen. Csőd: Nem támadható meg a fizetés, 22. ha a bukott ingatlanára a fizetéssel kiegyenlített követelés erejéig szerzett zálogjogot, bárcsak azon okból, hogy az ügylet megkötésének időpontjától hat hónapnál hosszabb idő telt el, megtámadni nem lehet. TT, . , (Kúria 1927 nov. 17. Pk. VII. 1484,1927. sz.) Indokok: A kir. Kúria elfogadja a fellebbezési bíróság ítéletének arra vonatkozó helyes indokait, hogy a közadós és az alperes közölt. 1924 április 28-án létesült ügylet a szerződő felek valódi akarata szerint a közöttük 1923 december 24-én 1.000,000 drb tégla adásvételére vonatkozóan kötött szerződésnek 900,000 drb légla tekintetében felbontására s ezzel kapcsolatban arra irányult, hogy a közadós az alperesnek az 1923 december 24-iki ügylettel eladott, de át nem adott 900,000 drb tégla alperestől felvett ellenértékét visszafizesse s alperesnek erre vonatkozó követelését a közadós nejének kezességvállalásával s ingatlanaikra engedett jelzáloggal biztosítsa. Ilyen tartalom melleit pedig a közadós és alperes közölt 1924 április 28-án létesült szerződés nem tekinthető a közadós részéről visszteher nélkül vagy színleges visszteher mellett kötött ügyletnek, s ezért a közadósnak ez ügylet megkötésében s annak folytán eszközölt fizetésben jelentkező jogcselekménye — a fellebbezési bíróság ítéletében elfoglalt helyes jogi álláspont szerint — a Cs. T. 28. §-ának 1. pontja alapján meg nem támadható. De nem támadható meg a közadós és az alperes közt 1924 április 28-án létesült ügyieta Cs. T. 27. §-ának 1. vagy 2. ponija alapján sem, meri az ügylet megkötésének fenti időpontjától a 8*