Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

32 Hiteljogi Döntvénytár. ettől a kedvezménytől az alkalmazottat nem foszthatja meg az a körülmény, hogy szolgálali viszonya nem csupán az általános jogszabályokon, hanem azoknál kedvezőbb külön szerződésen is alapult Mégis arra figyelemmel, hogy az 1910 1920. sz. rendelet 22. §-a, mint kivételes jellegű kedvezmény, már e minőségénél fogva szorosan értelmezendő és hogy maga a rendelet is a tömegtartozási minősítést kifejezetten csak «az e rendelet alapján támasztható követeléseknek)) adta meg, felperes külön szerződésből eredő követelésének csak az a része vonDató e szakasz rendelkezése alá, amely őt szerződés hiányában egyedül a rendelet szerint megillette volna. Felperes viszont öt évet alperes szolgálatában el nem töltvén, a rendelet szerint végkielégítésre nem tarthatott volna igényt és a rendelet alapján egyedül felmondási illetmények járhattak volna neki; a felmondási idő leghosszabb tartamát pedig maga a rendelet 2. §-a hat hónapban szabja meg. Felperes esetében ez a hat havi lömegtartozást jelentő illetmény ugyancsak a fellebbezési bíróság megfelelő felállítása szerint 3000 svájci frankot = 43.800,000 K-t tesz ki, úgy, hogy ezzel az összeggel az I. osztályba tartozó 4099 25 svájci frank csökkenvén, végeredményben a csődkövetelések I. osztályába csak 1099'25 svájci frank esik, míg a felperesi követelés további 14,545i7 svájci franknyi része már csak a csődkövetelések II. osztályában nyerhet kielégítést. Az alperesre háruló perköltségek a lömeggondnok perbelépésével, tehát a tömeggondnok jogcselekményével állván összefüggésben és a tömeggondnok perbeli védekezésének lévén következményei, ezek a költségek a csődtörvény 48. §-ának 1. pontja és 150. §-a értelmében ugyancsak tömegtartozásnak minősülnek. Felperes Dunakeszin ingatlannal bírván és havi hat millió állandó fizetést éhezvén, anyagi ereje a közönséges napszámkeresetet messze meghaladja és a perköltségek fedezése hozzátartozóinak szükséges tartását nem veszélyeztelheti, miért is a szegénységi jogon való perlés kedvezménye felperest a Pp. 112. §-a szerint meg nem illeti. = A határozat elvi állásfoglalás a címbeli kérdésben. V. ö. a Hjogi Dtár szerkesztőjének, A kereskedelmi alkalmazottak illetményei csőd esetében című cikkét e lap 1927. évi évfolyama, 52. 1. Ehhez pótlóan még annyit, hogy az 1910/19 '0. M. E. sz. rendeieinek a cikkben megnevezett szerkesztőjének kijelentése szerint az igazságügy minisztérium, valamint nem kívánta a hivatkozott 22. §-ban a kényszeregyességi rendelet vonatkozó rendelkezését módosítani, hanem csak inkorporálni, éppen így nem kívánta a csődtörvény CO. §. 1. p. rendelkezését sem tágítani.